Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások 1994. évi lebonyolításának költségeiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
103 egyetlenegy képviselőtársunk jelezte előre a hozzászólását és ez Szilágyiné Császár Terézia képviselő asszony (KDNP). Tehát megadom a szót neki. DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya H/38as szám alatt országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be az önk ormányzati csomagban a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztások 1994. évi lebonyolításának költségeiről. A határozattervezet, mint államtitkár úr említette, 1 milliárd 118 millió forintban javasolja meghatározni a választások lebonyolításának költségét, amelyből egyfordulós, küszöbhatár nélküli választásokat tervez. Sajnálatos, vagy nagyon is tudatos, hogy az előterjesztés egyoldalú, mintegy eldöntött, kész tényt közöl. Nem tartalmaz alternatívát egy kétfordulós választás lebonyolításának költ ségeire, de még csak arra sem, hogy egy racionális limit meghatározása esetén az 1990 évi önkormányzati választások 40 százalékos, vagy a tb. önkormányzati választásoknál meghatározott 25 százalékos részvételi küszöb elfogadása esetében például mennyi lenn e a költségigény. Megfelelő aktivitási propagandával ez a második forduló reményeink szerint kevés, esetleg néhányszáz települést érintene és ennek a költségfedezete minimálisra csökkenthető. Csak egy számot emelnék ki példaként, azt, hogy az 1990es önkor mányzati választásokon 2990 kistelepülés közül csupán 300 kistelepülésen nem volt érvényes az első választási forduló. Az előterjesztés ugyan bemutat és államtitkár úr is említett egy 120 milliós megtakarítást az 1994. évi parlamenti választások első fordu lójához képest. De nem viszonyít az 1990es önkormányzati választásokhoz, természetesen figyelembe véve az inflációs hatásokat és figyelembe véve persze az esetleges megtakarításokat is. Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az 1990es önkormányz ati választások lebonyolításának összköltségéből a második forduló költsége csupán 2025 százalék között volt, tehát nem jelentős összegről van szó. A kereszténydemokraták által támogatott küszöbhatár meghatározása esetén ez a költség még tovább csökkenthe tő esetleg az általam előbb említett érvek alapján. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy új elemként és 248 millió forint költségigénnyel belép most a kisebbségi önkormányzati választás. Nekünk nem álltak rendelkezésünkre olyan eszközök, mint a z előterjesztőknek, hogy alternatív számításokat tudnánk most bemutatni a tisztelt Háznak, a képviselőinknek. (15.50) Ezért joggal vártuk volna el ezt az előterjesztőtől. Alternatívák nélkül tehát a képviselőknek mérlegelésre sem adatott lehetőség, és így a döntést nem tudjuk meghozni. A kormány az önkormányzati választások egyfordulós lebonyolítását a takarékossággal indokolja, s ez ma a nehéz gazdasági és szociális körülmények között valóban nagyon népszerű. Mi, kereszténydemokraták támogatunk és egyetért ünk minden olyan takarékossági törekvéssel, amely nemcsak jól hangzó, hanem az államháztartás egészét nézve csak jelentéktelen megtakarítás - nemcsak látszatintézkedés és nemcsak politikai fogás. Nem hiszem, hogy szabad a négyévenként megismétlődő és az ál lampolgárokat közvetlenül érintő, sorsukat jelentősen befolyásoló önkormányzati választásokat csak olcsó, költségmegtakarító demagóg síkra terelni. Én úgy gondolom, hogy törékeny demokráciánk eddig kivívott értékeit, és így demokratikus intézményrendszerün k egyik legfontosabb alkotmányos intézményét, az önkormányzatokat ettől sokkal összetettebben kell vizsgálni és kezelni. Félek, hogy az egyfordulós, küszöbhatár nélküli választások nem teremtenek semmilyen esélyegyenlőséget a parlamenten kívül rekedt kis p ártoknak, a civil társadalmi szervezeteknek, s a parlamenti ellenzéki pártok részére sem biztosítanak azonos esélyegyenlőséget. És persze nem biztosítanak lehetőséget a fenti szervezetek, pártok és a választópolgárok tisztességes lobbyzásához sem. Ha most elfogadjuk alapelvként, hogy az önkormányzati választásokat csupán költségvetési kérdésként kezeljük vagy erre helyezzük a fő hangsúlyt, akkor holnap vagy a következő ciklusban -
