Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 5 (3. szám) - A részletes vita - DR. KÓNYA IMRE (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR (FKgP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
72 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Be kell vallanom, hogy nagyon ellentmondásos helyzetben voltam Kónya Imre belügyminiszter úr hozzászólása alatt, mert mint régiúj képviselő, nagy érdeklődéssel figyeltem politi kai fejtegetését, és ezért elmulasztottam egy házelnöki teendőt, és ezért elnézést kérek. Nevezetesen azt, hogy fölhívjam a képviselő úr figyelmét, most a részletes vita folyik, meghatározott funkcióval; ezért a további hozzászóló képviselőtársaimat felkér em, legyenek figyelemmel arra, hogy a részletes vita folyik. Ezek után megadom a szót Szekeres Imre... (Dr. Kónya Imre szót kér.) Kónya Imre? DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Igen, elnök úr, mert úgy hiszem, nem volt helyénvaló a figyelmeztetése, mert én a módosító i ndítványokról beszéltem, és a részletes vita tárgya a módosító indítványok megtárgyalása. Ez akkor is így van, ha ez értelemszerűen érintkezik az alapjavaslattal is. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen, miniszter úr - lehet, hogy akkor én figyeltem ros szul... Ügyrendi javaslatot kíván tenni Rót Nándor (sic!) képviselőtársunk. DR. ROTT NÁNDOR (FKgP) : Köszönöm, Elnök Úr - röviden ejtem az "o"t... (Szórványos derültség.) Két észrevételem van elnök úr korábbi megjegyzéseihez, és ezek ü gyrendi jellegűek. Az egyik az, hogy elnök úr Dávid Ibolya képviselőtársunk levélismertetése után azt mondotta - de lehet, hogy rosszul emlékszem, majd ki fog javítani, ha így van , hogy akkor azt fölösleges írásban beterjeszteni, mert most elmondta. Hát én úgy gondolom, hogy III. Béla király óta, aki bevezette ebben az országban az írásbeliséget, a szóban elhangzott dolgoknak nem árt, ha írásban is megvannak. Azt hiszem tehát, a képviselő asszony szóbeli elmondása nem helyettesíti az írásbeli beterjesztés t. Ez az egyik. A másik megjegyzése elnök úrnak a jelenlegi Kormány üléshelyére vonatkozott. Annak idején együtt voltunk az ellenzékben, elnök úr jól emlékszik... (Közbeszólás középről: Hol?!) ..; higgye el nekem, hogy nekem ennek a Kormánynak a helyén ülés e nem okoz sokkal nagyobb örömet, mint amikor majd a következő Kormány fog itt ülni. (Szórványos derültség. - Zaj.) Egyiknek sem fogok tudni örülni. (Közbeszólások a bal oldalról: Hol van itt az ügyrend?) De azért egyet meg kell ezzel kapcsolatban jegyezne m: a jelenlegi Kormány joggal ül azon a helyen, ahol van! (Általános zaj.) Mert akár tetszik nekünk vagy tetszett nekünk, akár nem - nekem speciel nem tetszett , de akkor ez a Kormány volt a kormány, és igazság szerint ma is ez a kormány! Következésképpen arról a helyről beszélnek, amely őket alkotmányjogilag megilleti. Nekem legalábbis ez a véleményem, és én azt hiszem, nem található az érvényes Alkotmányban és az alkotmányos törvényekben olyan passzus, amely ezt a jogukat vitathatóvá tenné. Köszönöm. ELN ÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! A két megjegyzését... hát... fogadjuk el ügyrendinek - de gondolom, szavazást nem kíván felettük. (Szórványos derültség.) S mivel mindkettőt nekem címezte, nagyon rö viden hadd reagáljak. Ami az írásbeliséget illeti, egyetértek, de a Ház az előbb két ügyrendi szavazással ezt a kérdést eldöntötte. Ami pedig a miniszter urakat illeti, hadd mondjam, hogy többen közülük megkerestek, és szerettek volna a képviselői helyükrő l beszélni, mert nyilvánvalóan nem mindegy, hiszen a Kormány még funkcióban van, ez mondandójukat is nyilvánvalóan befolyásolja, de ezt nem lehetett megoldani. Ezért például tegnap - ha emlékszik a tisztelt Ház - Kádár Béla miniszter úr a képviselői helyér e ült, de nem működött a gépe, és ezért beszélt a miniszteri helyéről. Pusztán erről van szó, s mivel ilyen kérések és kérdések érkeztek, ezért kénytelen voltam tájékoztatni a Házat, hogy a jelenlegi technika mellett nem megoldható, hogy adott esetben még a miniszteri helyről beszéljenek, egy más témánál, más megközelítésben pedig a képviselői helyükről.
