Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - Bejelentés képviselői összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről - Mentelmi ügy bejelentése - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
7 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést új változatban T/10. számon kapták kézhez képvisel őtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábornak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Önök előtt fekvő törvénymódosító javaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvé ny módosítását célozza. Nevezetesen arra tesz javaslatot, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szűnjön meg. Emlékeztetem Önöket, hogy 1990ben is már többen vitatták a minisztérium létrehozásának szükségességét, illetve a közben eltelt idő szak alatt is szakmai viták kísérték tevékenységét. 1990ben még valóban volt szakmai indokoltsága a minisztérium létrehozásának ha arra gondolunk, hogy a rendkívül gyorsan összeomló keleti piacok helyett külkapcsolatainkat a nyugati piacok irányába kellet t átterelni. Akkor a minisztérium szükségességét többen azzal indokolták, hogy ez egy különleges kormányzati szerepvállalást igényel, ezért szükséges a minisztérium tevékenysége. Most - nem értékelve az elmúlt négy évet - egy megjegyzést szeretnék csak ten ni. Ezt a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői korábban is már többször elmondták: rendkívül pozitív elemnek értékeljük, hogy a minisztérium tevékenysége során egy rendkívül felkészült szakembergárdát volt képes megőrizni, ez mindenképpen a javára válik . Ugyanakkor azonban az elmúlt évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy nem szerencsés a továbbiakban a kormányzati szerkezetben különválasztani a külgazdasági stratégia és az iparpolitika irányítását. Más okok mellett többek között ez a szétválasztás i s egyik oka lehet annak, hogy a külkereskedelmi deficit 1993ban meghaladta a 3,4 milliárd dollárt. Ugyanakkor nem volt sikeres megoldás az ipari tárcába integrálni a belkereskedelem állami irányításának feladatait, ezzel különválasztva, elszakítva a külke reskedelem folyamataitól. Most, a kormányalakítás időszakában a törvénymódosító javaslat két célt szolgál. Egyfelől biztosítja, hogy sor kerülhessen a kormány minisztereinek parlamenti meghallgatására, kinevezésére, a kormány megalakítására. Másfelől bizto sítja a kormányzati szerveknél folyó munka folyamatos vitelének lehetőségét, ami különösen fontos a kiélezett külgazdasági helyzetben. A most tárgyalt törvényjavaslatban tehát javaslatot teszünk az NGKM megszüntetésére és arra, hogy feladatait átmenetileg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vegye át. Hangsúlyoznom kell, hogy a javaslat szerint átmenetileg. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve miniszter feladata lesz az elkövetkezendő időszakban pontosan felmérni a megszüntetésből, illetve az Ipa ri és Kereskedelmi Minisztériumba olvasztásból következő kormányzati feladatokat, és ennek megfelelően majd megtenni a szükséges kormányzati intézkedésekre a javaslatokat. A tervek szerint a kormányzati szervek átalakítása a minisztériumok közötti munkameg osztás módosítását is igényli. (15.20) Az új kormány újra kívánja szabályozni a különböző tárcák szerepét, többek között a külkereskedelmi engedélyezési eljárásokban, a külképviseletek működtetésében, a privatizációs döntési folyamatokban, a tudománypolit ika irányításában, az elkülönített állami pénzalapok kezelésében, a műszaki fejlesztés állami feladatainak ellátásában, az agrárpiaci rendtartást célzó intézményrendszerben, a környezetvédelmi feladatok ellátásában. A tervezett átalakítások az eljárások eg yszerűsítését, a minisztériumi munka hatékonyabbá tételét és a miniszteri felelősség egyértelművé tételét szolgálják. A kidolgozásra kerülő strukturális és eljárási változásokról természetesen tájékoztatni fogjuk az Országgyűlést, ahol pedig az intézkedése k törvénymódosítással járnak, ezeket megfelelő időben az Országgyűlés elé fogjuk terjeszteni.
