Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HACK PÉTER, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke:
33 A sietségnek az átgondolatlanságon kívül szép séghibája, hogy a pártok programjában is benne van: a jogalkotást széles körű társadalmi konzultáció előzze meg. Ezt az ígéretet nem tartották be: a törvénymódosítást előterjesztették anélkül, hogy kikérték volna az érdekképviseletek véleményét." Eddig az idézet a kamara elnökétől. Kis Gyula képviselőtársammal módosító indítványt nyújtottunk be - a képviselő hölgyek és urak megkapták , amely a benyújtott törvényjavaslatnak csak a hatályba léptető rendelkezésére vonatkozik. Az ügy érdemével azért nem kíváno k foglalkozni, mert ezt megelőzően Kónya Imre is elmondta már a képviselőcsoportunk véleményét. Képviselőcsoportunk érdemében ellenzi ezt a törvényjavaslatot. Ezen túlmenően - ha a többség elfogadja ezt a javaslatot - megfontolásra ajánljuk azt a módosító indítványunkat, amely a hatályba léptetést új módon szabályozza, és így a kihirdetését követő első önkormányzati képviselőválasztás napján lépne hatályba ez a törvény. Kónya Imre elég sok érvet elmondott, ezért a magam indoklását félretenném, de szíves fi gyelmükbe ajánlom Bihari Mihály alelnök úr javaslatát és észrevételét, amelyet a június 29ei bizottsági ülésen mondott el. Ez pedig szó szerint a következő: "Helyese, elfogadhatóe az, hogy a választások után kerül ide ez a törvényjavaslat, hogy ennek vi sszaható hatálya és ereje van, vagy pedig előremutató. Kétségtelen tény, hogy nem stílusos, nem szokásos, hogy egy már meglévő helyzetet utólag, visszamenőlegesen próbál alkotmányjogilag rendbetenni egy törvénymódosítás. Ha úgy nézem, hogy ez inkább a leen dő önkormányzati választásokra előremutató jelentőségű változás, akkor tulajdonképpen ennek a törvénymódosításnak inkább a leendő őszi önkormányzati választások felé van üzenete." Képviselőtársaim, milyen üzenete lehet egy törvénynek? Egy olyan törvénynek különösen, ami egy ciklus elsőmásodik törvénye. Jól emlékszem, 1990ben az összeült parlamentünk első törvénye 1956 októberi forradalmának a törvénybe iktatása és nemzeti ünneppé nyilvánítása volt. Gondolják át: milyen üzenetet hordoz a magyar parlament k észülő első törvénye? Egy olyan törvény, amelyet a rendkívüli ülésszak alatt tárgyalunk, amely ügyrendi problémákkal terhes, hiszen a benyújtás és az ülés között nem telt el a nyolc nap sem, ahol nem tudták az előterjesztők csatolni az érdekképviseleti sze rvezetek véleményét, és a parlament öt százalékát sem kitevő képviselőt érint, ha a hatályba léptetés úgy marad, ahogy az előterjesztők ezt javasolták. Hadd idézzem még egyszer Bihari úr szavait: "nem stílusos" ez a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmüket . (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság elnöke kér szót. DR. HACK PÉTER , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita érdemébe nem kíváno k beleavatkozni, nem kívánok érdemben állást foglalni a törvény tartalmáról, csak néhány ténybeli pontosításra szeretnék sort keríteni. Talán elhallás vagy félreértés következtében jelezte azt Dávid Ibolya, hogy mintha Kuncze Gábor azt mondta volna, hogy a bizottság ezt már megtette korábban. Dávid Ibolya - ahogy említette is - ott ült a bizottság ülésén, és ezt a kifogását, amiről most szó van, a bizottság ülésén nem ismertette, ezért a bizottság ezzel nem tudott foglalkozni, ez csak a mai napon érkezett m eg. Azért is nem tette meg nyilván annak idején, hiszen 1990ben, amikor ezt a témát vitattuk, az önkormányzati törvényt már elfogadta a Ház, az önkormányzati törvény hivatkozott passzusai már éltek, és természetesen akkor senkinek nem jutott eszébe az érd ekképviseletek megkérdezése - annak idején a '90es törvényről nem is nyilvánítottak véleményt az érdekképviseletek, és ilyen precedens alapján nyilván nem is feltétlenül kellett volna most az érdekképviseleti véleményeket keresni. Hozzáteszem azonban: nem igaz az az állítás, hogy az érdekképviseletek nem nyilváníthattak véleményt ebben a kérdésben: az SZDSZ részéről tudom állítani, hogy annak idején, amikor a pártprogramok vitája folyt, valamennyi érdekképviselettel ismertettük programunk ezen részét, és a z érdekképviseletek véleményt nyilvánítottak.
