Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOROS LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
29 jogászok, azt hiszem, egyértelműen csak úgy fogalmazhatnak, hogy ez alkotmányellenes. Mégpedig alkotmányellenes akkor is - és ezt Szigethy képvis előtársamnak mondom , ha egyetlen egy konkrét rendelkezésbe sem ütközik kifejezetten. Tehát nincs benn expressis verbis az Alkotmányban, hogy visszamenőleg nem lehet stb., stb. Ez nincs benn. De az Alkotmányban bent van, mégpedig a 2. §ában, hogy a Magya r Köztársaság demokratikus jogállam. Ez az a bizonyos jogállami klauzula, amelyik a jogbiztonságot mindenek fölé helyezi tulajdonképpen. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy utóbb olyan törvényt hozzon egy új parlamenti többség, amely bármilyen vonatkozásban visszamenőleges hatállyal rendez egy olyan kérdést, ami korábban másképp volt rendezve. Én úgy gondolom, hogy ennek elég egyértelműnek kell lenni! És még egyértelműbb, hogyha ez az utólagos módosulás a képviseleti demokrácia alapintézményével, a szabad vá lasztásokkal kapcsolatos. Én ezt rendkívül aggályosnak és igenigen rossz jelzésnek tartom a jövőre nézve. Nem hiszem, hogy egy 72 százalékos parlamenti többséggel rendelkező Országgyűlés részéről célszerű lenne olyan jelzést adni, mindjárt a ciklus elején , amellyel bizony az előzetes nyilatkozatokat igen jelentősen cáfolnák. Nem hiszem, hogy jó út lenne elindulni azon, hogy a 94es választásokkal egy új időszámítás kezdődik. És amit nem tettünk meg 1990ben, mert a jogfolytonosság alapján álltunk, azt íme most, egy ilyen szituációban tennénk meg, ahol tulajdonképpen az érdek, ami ezt esetleg indokolttá tenné, olyan kicsinyes, hogy szégyen elmondani is. Mert hiszen ha azt kiterjesztjük visszaható hatállyal - tehát a jelenlegi képviselőkre is érvényesnek mond juk az összeférhetetlenség feloldását , s a ténylegesen és jogszerűen előállott összeférhetetetlenséget így semmisítjük meg utólag, annak tulajdonképpen két dolog a következménye. Ez a néhány képviselő még néhány hónapig lehet polgármester is, és aztán ha a következő polgármesteri választásokon nem választják őket újra, akkor a polgármesteri törvény 3. § (2) bekezdése értelmében felvehetik azt a hathónapos végkielégítést, ami csak akkor jár, ha a mandátumuk kitelik, és úgy nem választják újra őket. Azé rt mondtam ezt nagyonnagyon óvatosan és tartózkodóan, mert ez valóban olyan kicsinyes érv, ami elképzelhetetlen, hogy bárkinek is elég nyomós lehessen ahhoz, hogy egy ilyen súlyos alkotmányos kérdésben foglaljon állást. És ráadásul ezzel egy ilyen kritiku s, 72 százalékos többségű parlamenti ciklus indulásakor ilyen rossz jelzést adna az ország polgárainak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kónya Imre hozzászólását, és most 15 perc szünetet rendelek el. Mielő tt a szünetre kimennek a tisztelt képviselőtársak, kérem, hallgassák meg Boros László jegyző bejelentését. BOROS LÁSZLÓ jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket arról, hogy az alkotmányügyi bizottság holnap 8 óra 30 perckor a főemelet 3738as sz ámú teremben ülést tart. Köszönöm. (Szünet 17.1717.38 Elnök: dr. Salamon László Jegyzők: dr. Szilágyiné Császár Terézia és dr. Kiss Róbert) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket. Folytatjuk a törvényjavaslat általános vitáját. Megadom a szót a következő felszólalónak, Szabó Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a nyilváno s politikai vita egy parlamenti demokráciában igen fontos, mondhatnám alapvető jogintézmény. Mindenekelőtt a kisebbségnek igen éles fegyvere abban, hogy a többség önkényének és a többségi
