Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
246 Még egyetlenegy észrevétel. Úgy g ondolom, azt a kérdést, hogy ügyrendileg mi helyes, végül is nem az előterjesztő javaslata dönti el - ezt csak a jövőre vonatkozóan mondom elnök úrnak , hanem a Házszabály. Ha egyszer a Házszabály úgy rendelkezik, ahogy, akkor teljesen független, mit mond az előterjesztő, mert hiába fogom én azt mondani, hogy a pisai ferde torony tetején kávézgatok most, amikor itt tartok ügyrendi beszámolót a Háznak. Köszönöm szépen a türelmet. (Derültség, taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő felszólalón k dr. Szilágyiné Császár Terézia a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Megadom a szót. DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényből - mint n yilván minden hozzászóló - én is két mondatot szeretnék kiemelni. "A nyugellátásokat, a baleseti nyugellátásokat évente a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az emelésre évente két alkalommal, márciusban és szeptemberb en kell hogy sor kerüljön." A törvény tehát kötelez bennünket arra, hogy a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben a nyugdíjakat évente kétszer, márciusban és szeptemberben emeljük. Csak emlékeztetőül említeném meg, hogy a törvény mega lkotásának vitájában volt döntési alternatíva, hogy a nyugdíjemelés mértékét a nettó bérnövekedéshez vagy az infláció mértékéhez kötie. De az nem volt alternatíva, hogy a mindenkor kisebb mutatóhoz kösse. Jelenleg az infláció mértéke 18 százalék, a nettó átlagkereset várható növekedési mértéke 27 százalék. Így tehát az a döntés, amely a 8 százalékos nyugdíjemelést akár 5 százalékra csökkentené vagy nem visszamenőleges hatállyal hajtaná végre, nem felel meg a törvény előírásainak. A H/20as, illetve most má r a módosított, illetve újonnan benyújtott H/24. számú, dr. Nagy Sándor képviselőtársam és dr. Kovács Pál miniszter úr által benyújtott képviselői önálló indítvány arra tesz javaslatot, hogy a törvényben előírt nyugdíjemelés két ütemben történjen meg. A ja vaslat értelmében az Országgyűlés most döntsön a szeptemberi, nem visszamenőleges hatályú 8 százalékos nyugdíjemelésről, és legkésőbb 1994. október 15éig döntsön a további nyugdíjemelés mértékéről és időpontjáról. A képviselői önálló indítvány még további egyeztetések szükségességére és a pénzügyi források bizonytalanságára hivatkozik. Én pedig most a közel három millió nyugdíjas hónapokon át való bizonytalanságban tartására szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét. Mert fel sem merül bennem a gondolat, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat a bizonytalansági tényezők figyelmen kívül hagyásával - s ezek közül csak egyet emelnék ki, mégpedig a már ismert időpontú kormányváltást , felelőtlenül tette volna meg június végi javaslatát a szeptemberi 8 százalé kos mértékű és visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésre. Vagy ha igen, akkor saját magát vagy az újonnan megalakuló kormányt kívánta nehéz helyzetbe hozni. Vagy csupán az önkormányzatban működő szakszervezeti vezetők szolidaritási érzése jelent meg a törvén ynek megfelelő javaslatban? Ezek után érthetetlen számomra a dr. Nagy Sándor képviselőtársam és dr. Kovács Pál miniszter úr által benyújtott önálló módosító indítvány, amely a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslatától és a törvényi előírástól eltérően f ogalmazódott meg. Lehet, hogy ez az antiszociális kompromisszum már a megkötendő szociális paktum első jele? Mi, kereszténydemokraták, keresztényszociális elkötelezettségünkből, a szociális igazságosság és biztonság megteremtésére való törekvésünkből kiind ulva - lehetőségeinkhez mérten - mindig is kiálltunk és ki fogunk állni azon rétegek mellett, amelyek a legkiszolgáltatottabbak, és napi létbiztonsági gondokkal küzdenek. Ide tartozónak tartjuk a nyugdíjasok igen jelentős részét is.
