Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP):
25 Nyilvánvaló - itt elhangzott az a felvetés is joggal, Torgyán József részéről , hogy esetleg e nnek az országgyűlési képviselőnek valamiféle előnye lehet. Én ezt nem vonom kétségbe. Hogyha úgy látja az a helyi választó, hogy ez az ember a helyi érdekeket tudja úgy képviselni, döntsön úgy. A másik oldalról viszont: ha az adott személy erre nem alkal mas, akkor nyilvánvaló, hogy így nem fogják megválasztani, tehát nem hiszem, hogy ez olyan szempont lenne, hogy emiatt feltétlenül ezt a kizáró rendelkezést be kellene vezetni. Az alkotmányügyi bizottságban felvetődött másik kérdés, hogy a jelenlegi rendez és mennyiben befolyásolja a hatályos törvényeket, hiszen az országgyűlési választások idején a polgármesteri törvény is - nem vitás - hatályban volt ebben a formában. Többen hivatkoztak már az 1990es törvényhozási eljárásra. Szeretném emlékeztetni a jelen levőket, akik akkor is itt voltak, hogy először kétharmados törvény keretében kísérelték meg ezt keresztülvinni alkotmányszerűen, az országgyűlési képviselők jogállását érintő rendezés keretében. Ez nem kapta meg a szükséges támogatottságot. Most szeretnék reagálni Torgyánné Cseh Máriának egy felvetésére. Érdeklődéssel hallgattam, amikor Morvay egykori államtitkár úrnak az expozéját elemezte, és kíváncsi lettem volna, hogy ő mit mondott az összeférhetetlenség kérdéséről - mert a jegyzőkönyv szerint semmit n em mondott, ugyanis az összeférhetetlenségi kérdés nem volt benne ebben a formában a kormány előterjesztésében. Az Varga János képviselőnek az egyéni módosító indítványa keretében került be ebbe a törvénybe. Tehát nyilvánvaló, hogy Morvay István államtitká r úr abban az időben nem foglalkozhatott ezzel a kérdéssel, hiszen még akkor nem gondolhatta azt, hogy Varga János ilyen módosító indítványt elő fog a későbbiekben terjeszteni. A jelenlegi helyzet tehát az, hogy a választások előtt mind az MSZPnek, mind a z SZDSZnek, mind pedig a Fidesznek a programjában benne volt, hogy ezt az ellentmondást a kétféle törvény között fel kell oldani. Mindenki tisztában lehetett a választások során azzal, hogy erre a módosításra sor kerülhet egyszerű 50 százalékos törvénymód osítással, és a választások a kétharmados törvényeknek megfelelően zajlottak le, tehát a választójogi törvény és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján. Ahogy Kuncze Gábor is expozéjában hivatkozott rá, a mostani törvényjavaslatnak az a rendeltetése, hogy ezt az ellentmondást oldja fel; hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt ne egyszerű többséggel meghozott törvény korlátozza. Hozzon olyan rendelkezést, amelyet a kétharmados törvénynél nem sikerült keresztülvinn i, mert - s a vitában ez már akkor elhangzott - véleményünk szerint ezt az alkotmánysértő állapotot a mostani törvényjavaslattal meg kellene szüntetnünk. Ennek megfelelően a törvényt elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és középen.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Szigethy István felszólalását és kétperces reflexióra megadom a szót dr. Torgyán Józsefnek. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP) : Köszönöm szépen, alelnök asszony. Engedje meg, hogy Szigethy István képviselőtá rsunknak azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy hogyan van összefüggésben az 1990es államtitkári expozé a jelenlegi vitával, hadd utaljak arra, hogy a koherenciát illetően van az összefüggés. Ugyanis az államtitkári expozé akkor rögzítette, hogy a polgár mester kizárólagos munkáltatója az önkormányzati testület, és az önkormányzati testülettel nemcsak jogi összefüggés, hanem egzisztenciális összefüggés is áll fenn. Hogyha kivesszük az összeférhetetlenséget, akkor tulajdonképpen megszűnik a törvény koherenc iája. Ezért hivatkozott helyesen a feleségem is és én is (Derültség.) erre az államtitkári expozéra. Köszönöm szépen.
