Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 15 (5. szám) - A nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. NAGY SÁNDOR, a napirendi pont előadója:
238 DR. NAGY SÁNDOR , a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ön álló képviselői indítványunkat Kovács Pál képviselőtársammal, aki időközben miniszter lett, azért nyújtottuk be, hogy szeptemberben a nyugdíjasok már a 8 százalékkal felemelt összegű nyugdíjat kapják kézhez. Másfelől ez az indítvány az egyszeri összegű kif izetés időpontjára, ütemezésére forrásoldalról is megnyugtató választ keres, és érdekében hagy némi időt. Mindemellett garanciákat tartalmaz arra, hogy megfelelő időpontban a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyeztetve a döntés megszülessen. A javaslat t ehát az érvényben lévő törvény talaján áll, és nem ellentétes az önkormányzat döntésével, állásfoglalásával sem. Ezt azért hangsúlyozom, mert az az állítás, miszerint ez az indítvány nem felelne meg a törvénynek, és ellentétes lenne az önkormányzati állásf oglalással, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Maga a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is körültekintően, azt kell hogy mondjam, november hónapra javasolta az egyösszegű, visszamenőleges kifizetést, mert számot vetett azokkal a likviditási problémákkal, amelyek az alap pénzügyi helyzetét jellemzik. Éppen ez az a körülmény, ami lehetővé teszi, hogy a szeptemberi 8 százalékos emelésről szóló döntés és a visszamenőleges egyösszegű kifizetésről szóló döntés időben elválhassék egymástól, de azokkal a garanciá lis elemekkel, amiket az indítvány III. pontja tartalmaz. Konkrét kérdéseket illetően eddig tulajdonképpen két vonulata volt a vitának, legalábbis a bizottsági üléseken és a tegnapi napon, a sajtótájékoztatón elhangzott ellenzéki véleményekre gondolva. Az egyik bizonyos jogi, procedurális problémákat vetett föl, a másik pedig a pénzügyi forrásoldallal kapcsolatos kérdéseket taglalta. Ami az első kérdéskört illeti, szeretném ebből kiemelni azt, amit többen elmondtak, hogy tudniillik későn döntött a Nyugdíjbi ztosítási Önkormányzat, a kormány csak július 5én kapta meg az erre szolgáló előterjesztést, illetve javaslatot. Ez így, finoman szólva, pontatlan értelmezése a tényeknek, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége június 14én már úgy foglalkozot t a kérdéssel, hogy a június 24ére összehívott közgyűlésre kiküldendő állásfoglalástervezetet fogadta el, és lévén hogy az önkormányzati törvényből következően mindkét testület ülésén a kormány hivatalosan képviselteti magát, természetesen hivatalosan tu domással bírt a kormány arról, hogy ezt a kérdést megfelelően elő kell készíteni és az Országgyűlés elé beterjeszteni. Hallottunk olyan véleményeket is, hogy jó, jó, de mindazonáltal lehetett volna talán korábban dönteni. Tisztelt Képviselőtársak! Szeretné m felhívni arra a figyelmet, hogy maga a nyugdíjemelési szisztéma és az ahhoz kapcsolódó döntési procedúra, finoman szólva, anakronisztikus. Lényegében június elején, május végén is arra van csak lehetőség, hogy az adott év várható nettó keresetnövekedését az első három hónap béradataiból, és elnézést a kifejezésért, a tenyérjósláshoz hasonlatos módszerekkel állapíthassuk meg. Nem a véletlen műve, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tavaly novemberben átadott egy kezdeményezést a kormánynak, hogy tudniil lik változtassuk meg ezt a szisztémát, aminek két nagyon fontos oka van: részben a várható nettó keresetnövekedés mindig bizonytalanságokat, pontatlanságokat tartalmaz, részben a nyugdíjasok körében egyszerűen értelmezhetetlenné teszik, hogy most akkor ki, miért, milyen összegekre teszi ezt, hogyan becsüli ezeket az értékeket. Ezért kezdeményeztük, hogy térjünk át a megelőző év KSH által lezárt, tényleges nettó keresetnövekedésére, és erre épüljön a nyugdíjemelési szisztéma. Én csak sajnálni tudom, hogy akk or, idén februárban sem, amikor újólag fölmerült, s tavaly év végén és idén áprilisig bezárólag sem volt alkalom arra, hogy a parlament ebben döntést hozzon, és arra sem volt alkalom, hogy egy ehhez kapcsolódó ügyben, hogy tudniillik, ha van elfogadott köl tségvetés és van stabil nyugdíjemelési szabály, akkor nem kell évente kétszer a parlament elé hozni a nyugdíjemelés ügyét, rá kell bízni a nyugdíjbiztosítás önkormányzatára, s a mindenkori kormány együttműködése keretében és az adott keretek között kell me ghozni ezt a döntést. Ha ezek a
