Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
21 hanem igenis fontos, hogy az önkormányzatok az Országgyűlésben képviselethez jus sanak, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzatok vezetői, a polgármesterek egyben lehessenek országgyűlési képviselők is. A magyar szabályozás, az önkormányzati törvény, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény és az Alkotmány a polgármesternek egy saj átos kettős poziciót teremtett, miszerint a polgármester elsősorban személyében az önkormányzati feladatok ellátására hivatott, ebbéli minőségében tehát nem tekinthető köztisztviselőnek, és kivételesen lát el, hangsúlyozom, kivételesen, törvényi felhatalma zás alapján alkotott, jogszabályban megjelölt feladatok esetében államigazgatási feladatokat. Tehát maga az Alkotmány minősíti kivételesnek a polgármester államigazgatási tevékenységét. A nemzetközi gyakorlat természetesen itt is nagyon színes. Erről is le folytattuk annak idején a vitát. Valahol a polgármester jogállása egyértelműen a politikai pozíciót fejezi ki, valahol inkább közigazgatási vezetőként írja körül a jogszabály a polgármesteri jogállást. Fennálle a hatalomkoncentrálás és a koncentráció ves zélye? Véleményem szerint nem áll fenn ez a veszély. Nem áll fenn azért sem, mert a jelenlegi Országgyűlés összetételében 23 képviselőtársunkról van szó, amely 23 képviselő négy párt soraiban kapott helyet. Az önkormányzati törvény igen széles vitájának fo lyamatában régóta elhangzott az a kívánalom, és ezt nemcsak a szabaddemokraták és a szocialisták képviselték, hanem - önkormányzati fórumokról lévén szó - az önkormányzatok érdekképviseleti szervei szóvá tették azt, hogy miért zárja ki intézményesen a jogs zabály az önkormányzatok képviseletét a parlamentből. Vajon jobb helyzetet teremte az, hogy a képviselő polgármesterként többet tehet a helyi érdekek érvényesítéséért az Országházban? Úgy vélem, nem teremthet jobb helyzetet, mert az Országgyűlés jelenlegi összetételében 176 egyéni képviselő is arra törekszik, hogy a helyi, lokális érdekek érvényesítését a Ház törvényalkotó folyamatában érvényesítse. A magyar jog nem tesz különbséget, és ez elhangzott már több alkalommal e Házban, nem tesz összeférhetetlens égi akadályt a miniszterek, politikai államtitkárok és a törvényhozás tagjai között. Nem teszi meg ezt a disztinkciót, pedig ennél a pontnál valóban összekeverednek az államhatalmi ágak, hiszen a miniszter egyértelműen a végrehajtó hatalom része, míg a pol gármester korántsem sorolható - jogállását tekintve - a végrehajtó hatalomhoz. Kitérőként szeretném hozzátenni, hogy az államhatalmi ágak összekeveredésének veszélyében egy kissé merev az a felfogás, amely korábbi állapotokon keresztül kívánja az államhata lmi ágakat szemlélni. Valójában, és ez valamennyi modern parlamenti demokrácia velejárója, a politikai választóvonal, hangsúlyozom, a modern parlamentáris berendezkedésekben ma már nem a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között húzódik, hanem a parlament i többség és a parlamenti kisebbség között. Azért nem, mert szükségképpen, és ez valamennyi parlamenti rendszerben így él a gyakorlatban, a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom céljai összekapcsolódnak a kormányzati törekvésekben és a mögötte álló p arlamenti koalició erejében. Így tehát a tényleges politikai helyzet nem a hatalmi ágak összekavarodását és összemosását jelenti. Ezért is beszélnek manapság egyre többet a fékek és ellensúlyok rendszeréről, és nem a hatalmi ágak valami korabeli, XVIII. va gy XIX. századi merev szemléletéről. Tehát elsősorban gyakorlati problémáról, gyakorlati politikai kérdésről van szó. És azt, hogy ezt a feladatot együttesen egy személyben egy polgármester el tudjae látni, vagy sem, rá kell bízni a polgármesterre, rá kel l bízni a képviselőtestületre, és nem utolsósorban rá kell bízni a választópolgárokra. Az önkormányzati törvény tervezett változtatása, amivel úgy tudom, a parlamenti pártok nagy többsége jelenleg is egyetért, a polgármesterek közvetlen választását kívánja bevezetni, eltérően, illetőleg azonos módon a különböző lélekszámú települések esetében. Tehát a választópolgároknak alkalmuk lesz a következő önkormányzati választások során eldönteni, hogy vajon az általuk
