Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FÜZESSY TIBOR, a KDNP
114 Mi, kereszténydemokraták az MSZMP (Sic! - Moraj a bal oldalon.) mezőgazdasági választási programjában sarkalatos tételként érzékeltük a földművelők és az élethivatásszerűen mezőgazdasági te rmeléssel foglalkozók preferálását, a szövetkezetbarát agrárpolitikát és a külföldiek termelőföldtulajdon szerzésének elismerése mellett e lehetőség elhalasztását a reális földárak kialakításáig. A kormányprogramban már a szektorsemlegesség van előtérbe h elyezve, s a kormányprogram egyaránt kívánja elősegíteni a szövetkezeti gazdaságok stabilizálását, a középparaszti gazdasági modellek és a nagyfarmok kialakítását. A külföldiek ingatlanszerzésének tilalma eltűnik a kormányprogramból. Sőt, mintha az vált vo lna igazán kedves mezőgazdává, aki mindegy, hogy honnan jön, de sok pénzt hoz, sok földet vesz és sokat fektet bele. Ez az új fordulat és új preferencia legalábbis elgondolkodtató. És elgondolkodtató azok számára, akik emlékeznek még arra, hogy ötven évvel ezelőtt szociáldemokraták, kommunisták, kisgazdák, parasztpártiak és velük együtt a volt KALOTfiatalok is teljes egyetértésben adták ki a jelszót, hogy azé a föld, aki megműveli. Ami a kormány kulturális programját illeti, többszöri átolvasás után sem si került megtalálnom benne az MSZP választási programjának három, a kereszténydemokrata füleknek is rendkívül rokonszenvesen csengő vezéreszméjét. Ezek a következők voltak: a nemzet, a demokrácia és a társadalmi szolidaritás. Egy mondatot idéznék, amelynek k apcsán sajnálom, hogy ezt a mondatot nem a KDNP programja találta ki. "Az szolgálja legjobban a magyarságot, aki azt akarja, hogy a nemzet kultúrája minél sokszínűbb és gazdagabb legyen." De miért kellett ezeket az alapelveket a kormányprogramból kifelejte ni? És miért hiányzanak azok a gyakorlati teendők is, amelyek legalább utalnának arra, hogy az alapelvek nem kerültek mellőzésre? S ugyanakkor miért hemzsegnek az egyébként is meglehetősen rövidre szabott kulturális programban az üzleti élet olyan kifejezé sei, mint a kulturális vállalkozások, a fogyasztói szuverenitás, a kulturális piac biztosítása, a haszonelvű szervezetek és a piaci szempontok? Sajnos a kulturális program fenyegető irányváltásra enged következtetni; a speciális kezelési szempontok helyett a kommerciális szempontok térhódítására a kultúrában. A kormányprogram sajnálatos bővülését érezzük viszont a Lelkiismereti és vallásszabadság, egyházak című fejezetben az MSZP választási programjához viszonyítva. Az MSZP választási programja úgy, ahogy v olt, pártunk, de legjobb tudomásom szerint az egyházak számára is megnyugtatónak tűnt. Megígérte az egyházi ingatlanokról szóló törvény fenntartását, az ingatlanok visszaadását - e folyamat meggyorsítása mellett , a jelenlegi költségvetési rendszer fennta rtását, sőt annak egy automatizmus beiktatásával történő javítását is. A kormányprogram ezekhez viszonyított bővítései nyugtalanító elemeket tartalmaznak. Különösen, ha azokból az újítások mögötti hátsó gondolatokra próbálunk következtetni. A kormányprogra m revidiálni akarja az egyházi ingatlanokról szóló törvényt, a tábori lelkészek működésének szabályozásáról szóló szabályokat, legalábbis korlátozott körben nyilvánosságra akarja hozni az egyházak és a volt Egyházügyi Hivatal iratanyagát. S ami a legzavaró bbnak tűnő találmány: revidiálni akarja a költségvetési támogatás egyházak közötti megoszlását, az eddigi egyházak nagysága és híveinek száma szerinti megosztás helyett egy népszavazásra vagy még inkább közvéleménykutatásra emlékeztető módszerrel. A Közjog , jog- és közbiztonság című fejezet számos érdekes gondolat elindítására alkalmas. E gondolatok forrása az a tényleges helyzet, hogy a kormánykoalícíó a kétharmadot bőven meghaladó, kényelmes parlamenti többségre tett szert. Ez a körülmény lehetővé teszi s zámára, hogy a törvényhozás területén abszolút hatalomra tegyen szert és az ország valamennyi törvényét a saját képére és hasonlatosságára alakítsa. (11.30) A kormánykoalíció etikus része egyelőre érzékeli, hogy ez a páratlan mértékű hatalomkoncentráció s em jogosítja fel az abszolutista hatalomgyakorlásra és a kisebbségi álláspontok
