Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ
106 Az új Há zszabály megalkotásával egyidejűleg szükségesnek tartjuk a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását mindenekelőtt a gazdasági összeférhetetlenség szabályozása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkezendő időszakban folytatni kell a közi gazgatás korszerűsítésére vonatkozó munkálatokat. Ennek stratégiai célja egy magas színvonalon és hatékonyan működő, áttekinthető szervezeti és eljárási rendben tevékenykedő, költségtakarékos közigazgatás megteremtése. A központi közigazgatás racionalizálá sa során egységesebb és egyszerűbb megoldásra kell törekedni a minisztériumi belső struktúrák kialakításában. Az országos hatáskörű szervek státuszát egyértelművé szükséges tenni, a tárcák közötti munkamegosztást és együttműködést javítani kell. Felülvizsg álatot igényel a dekoncentrált szervek és az önkormányzati szervek közötti feladat- és hatáskörmegoszlás. Ezzel összefüggésben a dekoncentrált szervek túlzottan bonyolult és tagolt rendszerét egyszerűsíteni, illetve integrálni indokolt. A közigazgatási fel adat- és hatáskörök teljes körű felülvizsgálata tovább nem halasztható feladat. Ennek teljesítése a joganyag korszerűsítését igényli, amely részben regulációs, részben deregulációs munka. A reguláció kapcsán korrigálni kell a rendszerváltoztatás korai szak aszában kialakult pontatlanságokat. A négy évvel ezelőtt félbeszakadt közigazgatási deregulációs folyamatot újra kell indítani. Ennek keretében át kell tekinteni és egyszerűsíteni kell a hatályos joganyagot, másrészt a deregulációs szempontokat a készülő j ogszabályok előkészítésekor érvényesíteni szükséges. Az alkotmányjogi és közjogi reform keretei között felül kell vizsgálni a választási rendszert. A választójog alkotmányos alapelveinek tiszteletben tartása mellett törekedni kell az eljárások egyszerűsíté sére és rövidítésére. A parlamenti ciklus első felében készüljön egységes kódex az országgyűlési, az önkormányzati és a kisebbségi képviselők választására, valamint a népszavazásra és a népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási normákról. Egyidejűleg felül k ell vizsgálni a választásokra vonatkozó anyagi jogi szabályokat is. Ennek keretében törekedni kell a vegyes, egyéni és listás rendszer megőrzése mellett az országgyűlési képviselők számának a csökkentésére. A helyi önkormányzati képviselőválasztásra vonat kozó szabályokat az önkormányzati rendszer korszerűsítésével összhangban kell módosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Az l990ben létrehozott önkormányzati rendszer egészében megfelel a jogállamiság követelményeinek, az európai alapelveknek. Hibái és ellent mondásai ellenére decentralizált, önállóan és liberálisan működő, összességében fejlődőképes önkormányzatok jöttek létre. Az önkormányzati rendszer a jogállam, a helyi közhatalom demokratikus gyakorlása alapintézményének tekintendő, és ilyen minőségében to vább erősítendő. Alapvetőnek tekintendő, hogy lényegesen bővüljenek az önkormányzatok helyét, szerepét, önállóságát biztosító alkotmányos garanciák. Az önkormányzati törvény bevált, bár megőrzendő alapintézményei mellett több ellentmondást is tartalmaz. Az önkormányzatok közel négyéves működése is felszínre hozott számos feszültséget. A továbbfejlesztés fő irányai a következők lehetnek: Erősíteni indokolt az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságát, a választópolgárok részvételi és ellenőrzési le hetőségeit. A helyi közhatalom demokratikus gyakorlása igényli, hogy az önkormányzatok legyenek nyitottabbak, oldódjon a számos helyen még tapasztalható befelé fordulás; alakítsák ki intézményes kapcsolataikat a helyi társadalommal, elsősorban az önszervez ődő civil szervezetekkel. Erősíteni szükséges a polgármesterek helyzetét. Ennek több lehetséges területe van. Közmegegyezés alakult ki abban, hogy minden települési polgármestert közvetlenül válasszanak meg a választópolgárok. Több hatáskört kell biztosíta ni a polgármesternek a testületi döntések előkészítése és különösen a hatékonyabb végrehajtás érdekében. Szabályozási ellentmondásokból és személyes, szubjektív tényezők miatt is feszültségek alakultak ki az önkormányzati testületek, polgármesterek, jegyző k között.
