Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 7. csütörtök, tavaszi ülésszak 21. nap (378.) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1545 Köszönöm szépen. SALAMO N LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Még korrekciót, Elnök Úr. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Még megadom a szót ismét Salamon Lászlónak. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizot tság elnöke: Korrekcióra van szükség. Összetévesztettem két javaslatot. A Raj Tamásféle javaslatot a bizottság nem támogatta, az emberi jogi bizottság javaslatát támogatta, amely a kiegészítő együttes jelentés 4. pontjában szerepel. ELNÖK (Dornbach Alajos ) : Köszönöm szépen. A vita lezárását követően az előterjesztői válaszadásra nem került sor. Ezért megadom a szót Szabó Lukács képviselő úrnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőjének. SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt négy év során annak a törvénynek a határozathozatalához jutottunk el, amelyik a legtöbb megpróbáltatáson ment keresztül. Több mint egy évvel ezelőtt nyújtottam be a törvénytervezetemet. Ugyanis korábban elkövette a Parlam ent azt a hibát, hogy a keleti hadifoglyokkal együtt nem kárpótolta a nyugati hadifoglyokat is. Valamint azt a mulasztást is elkövettük, hogy a hadiárvákat, hadiözvegyeket és hadirokkantakat sem kárpótoltuk. Ezelőtt egy évvel a Parlament ezt a súlyos téved ését belátta akkor, mikor úgy döntött 90%os többséggel, hogy ezt a törvényt tárgyalni fogja, és úgy döntött, hogy sürgősséggel fogja tárgyalni. A Parlament 10%a azonban már akkor sem akarta tárgyalni. Fájdalommal kell megállapítanunk, hogy ez a törpe kis ebbség csaknem egy éven keresztül e törvény vonatkozásában megbénította a Parlament munkáját. Mindent elkövettek, hogy ez a törvény ne legyen törvény. Kikről van itt szó? A társadalom legelesettebbjeiről van szó, akik nagyon megszenvedték az elmúlt 45 évet . Ez vonatkozik úgy a nyugati hadifoglyokra, mint a hadiárvákra, a hadigondozottakra, illetve a hadirokkantakra. Éppen ezért a kötelező lovagiasság szabálya is mondatja velem a köszönetet Csépe Bélának, aki míg a Magyar Igazság és Élet Pártjának nem volt p arlamenti frakciója, felvállalta a megfelelő bizottságban ennek a törvénynek a képviseletét. Most ezek után engedjék meg a teljesség igénye nélkül, hogy a legfontosabb módosító indítványokról szóljak. Az alaptörvény a nyugati hadifoglyoknak a kárpótlásáról rendelkezett. Bognár László, Deme Zoltán és Réti Miklós magyar igazság és élet párti képviselők módosító indítványa azonban kiterjeszti a kárpótlást a hadirokkantakra, a hadiözvegyekre és a hadiárvákra is. (15.20) Olyan módon kívánja kiterjeszteni, hogy n égy év hadifogságért járó kárpótlási jegyet kíván juttatni ezeknek a köröknek, amit együttesen kapnának meg, vagyis együtt 520000 Ftnak megfelelő kárpótlási jegyet. Ezenkívül Bognár László, Deme Zoltán és Réti Miklós azt is el kívánják érni módosító javas lataik során, hogy a Magyar Honvédségnek, a nemzetőrségnek és a rendőrségnek a haza szolgálatában elesett, sorállományú és hivatásos tagjainak özvegyét, árváját, illetve hadirokkantjait is kárpótoljuk. Ugyancsak Bognár László és képviselőtársai rendelkezne k – mint ahogy az előbb már mondtam – a kárpótlás összegéről. Szeretném még megemlíteni az előbb felsorolt képviselők mellett a
