Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - PAP ANDRÁS (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁVOR KÁROLY (MDF)
924 Első lépése ennek a logikai sornak a legakutabb, a legégetőbb problémák megoldása, a Szigetköz vízpótlása. A következő lépcső az átmeneti vízmegosztásról szóló megállapodás. A harmadik pedig a hágai bíróság döntése. Ha ezt a három fokból álló lépcsőt t ekintem, és ennek az alsó fokát kirántom, összedől a lépcső. Abban is egyetért mindenki, hogy a végső eredmény és a végső cél, hogy a Duna lehetőleg minél nagyobb mértékben az eredeti medrében folyjék. Ez az egyetlen igazi megoldás a Szigetköz, a Csallóköz problémáinak a megoldására. Ha ezt elfogadjuk és elfogadhatónak tartjuk, akkor azt hiszem, abban is egyetérthetünk, hogy valamennyi lépésünket, valamennyi kimondott és kimondatlan gondolatunkat, valamennyi leírt szándékunkat és valamennyi műszaki beavatko zást ennek a logikának kell alárendelni. Ha nem ezt tesszük, akkor az igazi érdekeinket tesszük tönkre. És itt válik el a bor a víztől, hogy ki az, aki valóban a Szigetköz, az ország érdekeit, a térség érdekeit, az élet, a gazdaság, az erdő, a mezőgazdaság , az élővilág érdekeit nézi, és ki az, aki – fogalmazhatunk úgy is, hogy – egy tál lencséért, de mindenképpen szűk látókörű és rövid távú gazdasági érdekekért föláldozza az ország nagyon komoly politikai, gazdasági és ökológiai értékeit. Ezt kell tisztán l átni. Hogyan érvelnek azok, akik azt mondják, hogy fenékküszöböt kell építeni, mert csak így lehet megoldani a Szigetköz vízpótlását? Azt mondják, hogy nincs más megoldás. Egy pillanat alatt be tudom bizonyítani, mert a környezetvédelmi minisztérium megren delte az egyik nagyon magas színvonalú és nemzetközi elismertségnek örvendő vízügyi tudományos kutatóintézettől azt a szakértői anyagot, amelyik a szivattyús vízpótlás kérdéseit tagalja, és egyéb más vízpótlás technikai megoldásait taglalja. A helyzet tehá t az, hogy nem igazán állítottak valós dolgokat azok, akik azt állítják, hogy nincs ilyen megoldás. A következő: elismerik, hogy igen, valóban, tényleg van megoldás, de nincs elég részletesen kidolgozva. Nem kell semmi mást tenni, tisztelt képviselőtársaim , mint megnézni ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy részletesen ki van dolgozva. Ezek után mi következik? Zavart krákogás és pislogás, és azt mondják, hogy valóban, tényleg ki van dolgozva részletesen, de nagyon drága. Ugyanez a tanulmány pontosan arra ad b izonyítékot, hogy egyáltalán nem drága. Egyébként pedig nagyon ravasz érv, hogy mi az, hogy drága, és mi az, hogy nem drága. Ugyanis ha csak a vízi közműre fordított, a címzett és céltámogatásból odaítélt 3,3 milliárd Ftot tekintem, akkor ahhoz képest néh ány százmillió forint vagy egykét milliárd forint, amivel megoldom az ottani vízpótlást, nem tekinthető drágának. De ha az ország érdekeit, a Duna visszaszerzésének esélyeit nézem, és azt, hogy mit veszítünk, akkor is kiderül, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megállja a helyét az az érvelés, hogy drága. Tehát van másik megoldás, részletesen kidolgozott megoldás, és elfogadható áron megvalósítható megoldás. Ezek után megkérdezheti bárki, hogy akkor miről vitatkozunk.Továbbmegyek: ha elfogadható az, amit az elején érvelésként mondtam, tehát hogy az igazi érdek, hogy a Dunát visszaszerezzük, ezt pedig csak a hágai tárgyalásokon keresztül tudjuk elérni, akkor, azt hiszem, abban is egyetértünk, hogy ez egy jogi procedúra. Ha pedig jogi procedúra, akkor a szakemb erei, a mérvadó szakemberei ennek a jogi procedúrának a jogászok, mégpedig a nemzetközi jogászok. (17.10) Éppen ezért – teljesen logikusan – az volt a következő vagy az egyik lépés, hogy a minket Hágában képviselő külföldi nemzetközi jogászokat és a nemzet közi jog hazai prominens képviselőit megkérdeztük ebben az ügyben: vajon hogyan hat Magyarország hágai érdekeire a jogi eljárásban, ha mi most fenékküszöböt építünk. Nem fogják elhinni, kedves képviselőtársaim, tavaly nyáron, tavaly ősszel, az idén tavassz al és tegnapelőtt azt mondták, hogy kifejezetten káros, ezt a megoldást ellenzik.