Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
898 a szakszervezetet megillető jogok a szövetkezetekben működő munkavállalói érdekképviseletet is megilletik. Következésképp: ha a munkavállalók érdekképviselete a szöve tkezettel munkaviszonyra vonatkozó kérdésben megállapodik, akkor ez a megállapodás kollektív szerződés. És nem egyszerű stilisztikai kérdés, hogy megállapodásnak vagy kollektív szerződésnek nevezzük, hiszen a kollektív szerződés jogszabályi erejű, a kollek tív szerződés megsértése peresíthető, és a kollektív megállapodásokban foglaltak ellen a szakszervezetek sztrájkot nem kezdeményezhetnek. Ha úgy tetszik tehát, ez az aprócskának tűnő kifogás egyben a szövetkezeteken belül a belső béke záloga is, hiszen ha kollektív szerződést kötnek a szövetkezetben működő szakszervezetek a szövetkezettel, akkor csak a kiharcolásért mozgósíthatják a munkaharc eszközeit, a megállapodás pedig őket is korlátozza. Ezért javaslom, hogy a törvény, nevén nevezve, a kollektív szerz ődés jogosultságával ruházza föl a szövetkezetekben dolgozó szakszervezeteket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF ) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem volt szándékomban hozzászólni, de a tisztánlátás miatt mindenképpen el kell mondanom néhány gondolatot. Elsősorban azt, hogy sajnos szükség van a törvényre. Azért mondom, hogy sajnos, mert az átmenet foly amata rendkívül nehéz, rendkívül hosszadalmas folyamat, és többszöri törvénymódosítást igényel, így jutunk el a célhoz. Annak idején azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy magántulajdonon alapuló mezőgazdaságot hozzunk létre, ami egy kezelhető átmenetben al akul ki, és egyszerűen azért, mert nincs jobb. Nem MDFideológia, rögeszme mentén keletkezett ez a fölismerés, hanem egyszerű piaci racionalitás. Azok a baloldali képviselőtársaim, akik el akarják hinteni a szövetkezet versenyképességét a nagyközönségnek – akár vénásan is beadva azt, ha szájon és fülön nem értené – , egyszerűen érdekeltek ebben a struktúrában, és ennek a fönntartása mindenáron érdekük. Ez ellen tényleg föl kell emelni a szavunkat, mert sikerülhet fönntartani a bizalmatlanság, a kilátástalans ág érzését a mezőgazdaságban dolgozók között, és ilyen körülmények között nagyon jól lehet – úgymond – kaszálni. Akkor, amikor az hangzott el, hogy két év óta hányszor kellett a szövetkezeti törvényhez módosítást benyújtani, szintén azt kell mondanom, hogy sajnos. Két év alatt ugyanis rengetegen rájöttek arra, hogy akkor, amikor ez a fölismerés megszületett, a politikusok tisztán láttak, és azoknak az érdekét képviselték, vagy akarták képviselni, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Egyszerűen arról van szó, h ogy ma már úgy a mezőgazdaságban dolgozók vagy érdekeltek, mint a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek második, harmadik vonala, rájöttek arra, hogy a termelő típusú szövetkezet nem jövő. Szövetkezetre szükség van – és itt van egy hatalmas csúsztatás – de csak az input és output oldalon, a termelés pedig magántevékenység a világon mindenhol. Azért, mert ez a versenyképes, ez tud olcsó lenni, ez tud minőséget termelni. Ez a módosítás semmi mást nem kíván elérni, csupán azt, hogy keletkezzen verseny a gigant omán szövetkezetek utódjaként megjelenő újabb formációk között, és semmi másért, csak a vagyon működtetéséért. Keletkezzen verseny agrárértelmiségiek között, hogy azok, akiknek a szövetkezetekben vagyonuk van, érdekeiket érvényesíteni tudják. Amíg monopolh elyzetben van, nyolc, tíz vagy akár csak hat falut működtető tsz, annyit kínál a földbérletért, amennyit akar, annyit nem fizet a vagyonért, amennyit csak a tisztessége – néhány helyen még erről sem lehet beszélni – elbír, de csak azért, mert monopolhelyze tben van. Ha ez megbomlik, abban a pillanatban verseny lesz, agrárértelmiségiek fognak versenyezni a vagyon működtetésének a jogáért.
