Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A nemzeti és etnikai kisebbségi költségvetési szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÉLI TAMÁS (MSZP)
873 de azért az nem határozta meg az északkanadai indián törzsek sorsát és életét – tudniillik nem arról szólt, hanem két kicsi hódról. Az, hogy egy szervezet, amely csinál egy látványos ünnepélyt, többet kapjon azoknál, amelyek a porban, a háttérben nagyon kemény politikai érdekképviseletet jelenítenek meg – nem tudom biztosan, hogy helyénvalóe. (12.00) Ez az úgynevezett cigány tudományos társaság, ha összerakjuk az összes osztályt, amit elvégeztek, olyan kilenc jön ki belőle. Úgyhogy én nem hiszem, hogy a magyar Parlamentben és Magyarországon és Magyarországnak ne kéne tudni arról, hogy itt igazi gyökerek és mélységek nincsenek. Nekem mint cigány embernek és szocial ista képviselőnek kutya kötelességem komoly és korrekt információkat adni ezzel kapcsolatban. Valószínű, hogy ezzel nem válok népszerűvé most bizonyos körökben. De az igazság része az, hogy a kultúra, a valódi kultúra megmutatása, feltárása olyan emberekne k kell a kezébe kerüljön, akik már legalább hat osztályt elvégeztek. Nálunk ez még nincs meg. Ennek megvannak az okai, én mindig el is mondtam, hogy mik ezek: a 40 éves vendégmunkásság stb. stb. De ha most is így gazdálkodunk a szellemi és anyagi energiáin kkal és eszközeinkkel, akkor megint ez fog következni. A kultúrában, a tudományban a kalandorságnak nagyon nagy sanszai és lehetőségei vannak. Ehhez a tisztelt Házat és az országot kérem, ne adjanak lehetőséget. Erre nincs szüksége sem a magyar nemzetnek, sem a magyarságnak, sem a cigányságnak. Nagyon komolyan és felelősséggel végig kell mennünk azon, végig kell lépkednünk azokat a lépcsőket, ahol eljutunk oda, hogy na végre van egy igazi kutatónk. Nekünk nincsenek ilyen embereink, én tudom, és ezt én itt t öredelmesen bevallom. És ez az a pillanat, amitől kezdve lehet velünk igazából törődni, amikor igazából fel lehet vállalni ezt az egész kérdéskört. Hogy meg lehet téveszteni nagyon okos embereket is, ezt természetes dolog. Esendőek vagyunk mindnyájan, és a zt hiszem, a cigányságnak a legfontosabb az lesz, hogy ezt az esendőségét láttassa becsületesen, és mondja ki, hogy nem tartunk még ott. Nem beszélve arról, hogy akik ebben a kérdéskörben komoly kutatásokat végeztek, azok most a szürke hegedűsök között val ahol a háttérben ülnek, nem nyomulnak, azok igazán kutatnak. Én meg sem nevezem őket, hiszen nem lenne korrekt ekkora reklámot csinálni nekik. Ezt nem fogom megtenni, pedig a legjobb barátaim, és bocsássanak meg nekem, hogy nem mondom most el, kik ők. Az, akiről szó volt, nagyon rendes, nagyon becsületes ember. De korántsem érdemel meg ennyi tiszteletet, amennyit most itt kapott. Azonkívül pedig a tevékenysége mögött ott vannak egyéb, más szponzorok is. Ezeket a szponzorokat akkor fel kéne sorolni, és meg k éne dicsérni. Az az ember – hogy mondjam – nem pártérdekeken kívül politizálgat most. Azért mondom, politizálgat, mert a politika nagyon súlyos és nehéz ügy, amit én is most tanulok, pedig már 25 éve csinálom, egyetemi végzettség után. Tehát én tudnék mond ani másokat, akik ugyanezt a munkát előbb és korrekt módon elvégezték. Mellesleg akit még az elnök úr megemlített, az az egykét ember nem is az etnikumhoz, nem is a romasághoz tartozik, de hát ezek nem az elnök úr hibái, hanem egyfajta hiátus, amit nem tu dott pótolni, hiszen énszerintem meg lett egy kicsit tévesztve. Ezt a tévedését én nagyon szeretném, hogyha korrigálhatnám, hiszen egy Házban ülünk, és én nagyon nagyra becsülöm őt mint történészt is, és mint politikust is, és meg akarom attól menteni, hog y a következő évtizedekben a magyarországi cigányság azt mondja, hogy dr. Szabad György nem tudta, hogy miről szól a nóta. (Szabad György kézfelnyújtással szólásra jelentkezik.) Az az igazság, hogy itt ennek a szervezetnek amennyit kapott, annyit kellett k apnia, még az is sok. Én külön lebontva egyetlenegy szervezettől sem akarok elvenni egy fillért sem, sőt még többet is adnék, ha lenne, de hát – mint mondtam volt – 90 millió Ft, az semmi. De ha adunk 1 fillért, az oda menjen, ahova kell hogy menjen.
