Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független)
82 Adóskonszolidációra csak önálló vállalatok léphetnek, így a részvénytársaság keretében az orosházi üveggyár nem önálló, jogilag nem vonható ki a felszámolás alól, tehát a felszámolás lezárulása, egy decentralizáció után kerülhet sor a hitelező bank esetében a minősített követelések adóskonszolidációs rendszerű rendezésére. Tehát a felszámol ónak önálló, piacképes szervezetként kell az orosházi gyárat megvalósítania. A részvételre a vállalat helyzetére vonatkozó néhány adat valóban biztató, a 93as árbevétele már 4,1 milliárd forint volt, 100 milliós nyereség mellett, ami mindenképpen kedvező. Termelőeszközei a 80as évek beruházásai ellenére korszerűsítést kívánnak, tehát egyetértek azzal, hogy működőtőkére szükség van, ez a nyereség pillanatnyilag azt nem biztosítja. Új fejlemény a gyár értékesítési vonatkozásában a felszámoló szerint nincs, tehát a második meghirdetés után nem jelentkeztek újabb vevők. Piaca stabilizálódni látszik, azonban az elmúlt évben nemcsak öblösüvegben, hanem hengerelt síküvegben is volt gond a kapacitások keresletkielégítésbe való bevonásával. Csak eml ékeztetni szeretnék, hogy az év végén közel 50 millió palack pezsgő hagyta el az országot, zömében importgöngyölegben, a magyar üveggyárak nem tudták kielégíteni ezt a keresletet, meglehetősen érdekes helyzet a vállalati menedzsment, a felszámoló működését illetően. Mindezek függvényében az ipari tárca valóban fontosnak tartja ennek a szakmakultúrának a megmentését, és pillanatnyilag reméli azt, hogy a vállalati vezetés és a felszámoló a rövid távú adósságkezelés problémái mellett tudja kezelni a hosszú táv úakat is, és mondjuk egy 30 vagy 40 milliós palackgyártással az önfinanszírozás feltételein is tud javítani. (Taps.) (14.30) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Dr. Ilkei Csaba képviselőtársunknak harmadik kérdése hangzik el dr. Surján László népjóléti miniszte rhez Ismét a mozgássérültek közlekedési támogatásáról? tárgyában. Ilkei Csaba képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (független) – a népjóléti miniszterhez – Ismét a mozgássérültek közlekedési támogatásáról? címmel ILKEI CSABA, DR. (fü ggetlen) Köszönöm, Elnök Úr! És köszönöm, Miniszter Úr, hogy egyetértésével a tizennegyedik helyen álló kérdésemet előrehozhattam a negyedik helyére. Nem azért, mintha a levegő szennyezettsége nem lenne hasonlóképpen fontos kérdés, de még aktuálisabb az e mlített mozgássérültek közlekedési támogatásáról szóló gond, és tegnapi beszélgetésünk alapján bízom benne, hogy pozitív eredményről tud beszámolni a ma délelőtt folytatott tárgyalásai nyomán. Az alapkérdés az, amit tavaly október 29én megfogalmaztam önhö z Mit érdemelnek a teljesen munkaképtelen mozgássérült rokkantak? címmel, melyben a közlekedési támogatások megvonásával kapcsolatos gondokat is érintettem. Válasza november 9én hangzott el, s mivel azt nem tudta befejezni, november 23án írásban kiegészí tette válaszát. Ismertek, és ezért nem kívánom felidézni az elmúlt hetek, napok eseményeit; a mozgássérültek tervezett, majd felfüggesztett demonstrációja a drasztikusan és diszkriminatív módon csökkentett közlekedési támogatásuk elleni tiltakozás jegyében történt volna. Ön is tudja, hogy már az eredeti 91/1991es és a módosított 53/1992es rendelet is súlyos méltánytalanságokat, igazságtalanságokat hordozott a jogosultság megítélése és a differenciálás tekintetében. Az újabb intézkedések, a tavaly december 29én kelt 179/1993as számú kormányrendelet tovább csökkentette a mozgássérültek esélyegyenlőségét ahhoz, hogy másodrendű állampolgárokból teljes értékű és jogú állampolgárokká küzdhessék fel magukat. Kétségtelen – és ebben önnek igaza van, miniszter úr – , történtek visszaélések is. Egyfelől az elbírálásban részt vevő orvosok részéről, másfelől azon mozgásszervi panaszokra hivatkozók
