Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - FILLÓ PÁL (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
809 Tehát nem készült cselekvési program, most ki van ragadva egy rész, nem is készülhetett cselekvési program; ez a rész lényeges és beszélnünk kell róla, ezt én egyáltalán nem vitatom. De ha a folyamatot egy kicsit még tovább gondolom, és már az elterelés re gondolok, akkor emlékezni kell arra, hogy mit mondtak a szlovákok akkor, amikor elterelték a Dunát. Azt mondták, hogy az egészet visszaadjuk. Utána Londonban mit mondtak? Azt mondták, hogy a 95%ot visszaadjuk. Utána már nem ezt, hanem azt mondták, hogy nem. Hogy a kétharmad részét nem; pedig az EK azt javasolta, hogy a kétharmad rész kerüljön vissza. Azt mondták, hogy nem. S most decemberben, amikor a kétharmad részről már szó sem volt, hanem egy minimális, 400 m3/sos vízhozamról volt szó, akkor mit mo ndtak? Azt, hogy nem. S vajon miért mondtak volna mást? Miért mondtak volna mást, amikor tudták, hogy a Kormánynál előkészítés alatt van – és nagyon jól áll a dolog – egy olyan változás, hogy lesz itt egy fenékküszöb, ami megoldja a problémákat, ami megold ja azt a feszültséget, ami kialakult a Szigetközben, és szakmai oldalról megoldja a környezetvédelmi problémákat. (9.50) Miért hoztak volna más döntést? Olyanok ők, akik saját érdekeikkel ellentétes döntést hoznak, saját jószántukból? Hát nem olyanok; sőt, a fordítottja az igaz! Tehát nem hoztak olyan döntést. Egy zsarolásnak beillő lépéssorozattal, tudatosan számolták fel a mi tényleges jogainkat az ő érdeiknek megfelelően. Ez a folyamat nagyjából. Ebben a folyamatban egy állomás, aminél tartunk; és ennél az állomásnál meg kell állnunk, és beszélnünk kell valóban erről az állomásról. Nekem is ez a véleményem. Lássuk hát, mit hoz eredményként ez a megoldás. Azt mondja a kormányjavaslat: fenékgát, fenékküszöb, vízszintemelés, folyjon be a víz, és a mellékágak ba, holt ágakba, a Szigetközbe, hullámtérbe és mentett oldali részbe víz kerüljön. Nem lehet tudni, nem lehet azt tudni, hogy a mellékágakba került víznek ténylegesen milyen a hatása; milyen a hatása a talajvíz helyzetére vonatkozóan? Nem lehet tudni, mert a vizsgálatok nem támasztják alá pontosan, hogy milyen hatása lehet. Én utalnék arra a kísérleti vízpótlásnak nevezett valamire, amit megvalósítottak, ősszel, nyár végén, augusztusban indulóan; a mosoni Dunába jutó víz egy részét a mellékágakba terelték. Ebből a kísérletből az egyik minisztérium azt vonta le, hogy érdemben nem lehet megoldani a talajvíz helyzetének javítását, magát a vízpótlást, mert erre irányul lényegében a vízpótlás, hogy a talajvíz szintje emelkedjék; nem lehet megoldani, mert ezek a m ellékágak eliszapolódtak, kolmatálódtak, és hiába engedjük bele a vizet a mellékágakba, ez a víz nem kerül bele a talajba, mert nem tud; mert ez a kolmatálódott fenékrésze a csatornának egész egyszerűen nem engedi át a vizet. Az egyik, szakértőkkel rendelk ező minisztérium ezt mondta. A másik minisztérium meg azt mondta, hogy valóban nem tud a víz kikerülni oda, mert hiszen nincs benne elég víz; tegyünk bele többet! Kinek van igaza? Ki tudja megmondani nekem? Tehát rendkívül zavaró az a dolog, hogy nem tudju k igazából, nem tudjuk igazából, hogy az a vízpótlás, az a műszaki elgondolás, ami vízpótlásként tervbe van véve, az mit hoz; nem tudjuk pontosan. És van egy másik zavaró körülmény, rendkívül erősen zavaró körülmény: az, hogy nem tudjuk, mik azok a károk, amiket orvosolni akarunk. Nem tudjuk, mik azok a károk, amiket meg akarunk előzni. Nem készült pontosan ilyen felmérés. (Rajkai Zsolt államtitkár: Ez már a részletes vita tárgya lenne, nem az általános vitáé! – Közbeszólás a szakmai páholyból.) É n nagyon örülök, hogy a szakmai páholynak ilyen mértékben tetszik a felszólalásom, és ilyen vidámságot okozok. Ehelyett énszerintem azt kellett volna megtenni, hogy pontosan felmérésre kerüljön, hogy mik a valós károk, és mik azok a károk, amiket meg kell előzni. Ez nem történt meg, és elmaradt. És rendkívül zavaró az, hogy amikor a károkat meg akarom előzni, hogy nem tudom igazából, mi az, amit meg kell előzni. És hogy bizonytalan ez a vízpótlás, ezt mutatja a Vitukinak a szakmai anyaga; a bevezető rész eg y ilyen összegző rész is lehetne. Így szól: az időszakos vízpótlás a mellékágakban
