Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
805 Az idő szorításában élünk, hiszen egykét hónapon belül olyan helyzetnek kell a Szigetközben keletkezni, amikor is ezek a hullámtéri ágak vala miképpen természetközeli, az eredeti állapothoz közelítő, természetesen azt soha elérni nem tudó vízmennyiséget és vízhozamot kapnak, mert csak ezzel az egyetlen úttal és megoldással háríthatók el a fenyegető károk. Felmerült a fenékküszöbös megoldás megép ítése, és ezzel kapcsolatban az 1843. folyamkilométernél ennek a felépítése és a dunakiliti duzzasztómű részleges felhasználása. Jogi szempontból az a vitatott kérdés, hogy ez üzembe helyezésnek minősül vagy nem. Véleményünk szerint ez nem minősül üzembe h elyezésnek, hiszen az eredeti tervek, funkciók, a duzzasztással kapcsolatban a szlovákokkal kötött alapszerződésben rögzítettek szerint kell – véleményünk szerint – figyelembe venni ezt, és a C variáns szlovákok általi megvalósítása után értelmetlen is a k érdésfelvetés, hogy: Dunakilitinél duzzasztás és a szlovákoknál a C változat létesítményeinek a működtetése. Ez nem a duzzasztásra, hanem a vízpótlásra és a kárenyhítésre való felhasználását jelenti ennek a dunakiliti műnek, és korántsem az eredeti funkció ra és célra való felhasználását. A nemzetközi jogban és a polgárjogban ismert az a kötelezettség, hogy a károsultnak lehetőleg mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a károkat elhárítsa, tehát a magyar fél oldalán fennáll ez a kárenyhítési kötelezet tség. A másik, hogy véglegesnek vagy nem véglegesnek tekinthető. Ismereteink szerint és a Kormány által nyilvánosságra hozott elképzelések, tervek szerint ez ideiglenes mű, nem tekinthető véglegesnek; a szlovákok által ajánlott kazettás fenékküszöbök valób an véglegesnek tekinthetők, amelyek elbontása nem vihető végbe és hajtható végre olyan módon, mint ennek az ideiglenes, határozottan mondom, ideiglenes fenékküszöbgátnak az elbontása. (9.30) A másik – a szivattyús – megoldás több részről felmerült. Ismeret eim szerint ez nem tudná meghozni a kívánt mértékű hatást. Az egyik ok a költségessége, a másik a funkció bizonytalansága, a harmadik pedig, hogy rendkívül nagy környezeti károkkal járna. Ebből hadd ismertessek néhányat. A kettes szivattyúteleptől 100 m tá volságra 25 dízelmotoros szivattyú egyidejű üzemeltetésekor a zajintenzitás szintje 58,9 decibel lesz. Naponta 26400 l gázolajat kell kiszállítani a helyszínre, ahol annak áttöltése még a legnagyobb gondosság mellett is súlyos környezetszennyezés veszélyét hordozza, és amely felhasználása folyamatosan körülbelül 65 városi autóbuszéval megegyező korom, kéndioxid, szénmonoxid, nitrogéndioxid- stb. kibocsátással jár. Ebben a 65 darab dízelmotorban körülbelül tíznaponta olajat kell cserélni, ez hat hónapos tenyészidőszakban mintegy 17,5 t fáradt olaj mint veszélyes hulladék előírásszerű elhelyezését kívánja meg. Környezeti szempontból tehát semmiképpen nem lenne megnyugtató ez a megoldás. Tisztelt hölgyeim és uraim! A kereszténydemokrata frakció részéről tá mogatjuk a Kormány által előterjesztett megoldást, mégpedig azért, mert úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyorsabban, a leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt megvalósítható változat. Ez az egyedüli változat az, amelyik a vegetációs időszak ra, tavaszra garantálni tudja azt, hogy a természet ne károsodjon. A szigetközi emberek számára is ez lenne a megnyugtató, hiszen ez a probléma mármár nemcsak ökológiai, hanem súlyos társadalmi problémává növi ki magát a Szigetközben. És ha további késlek edéshez vezetne a szükségintézkedés megtétele, akkor, azt hiszem, joggal kárhoztatnák a Kormányt és a kormányzati szerveket. Én azt gondolom, a Kormányra szórt kritikák ebben az ügyben azért túlzóak, mert a Kormány mindent megtett annak érdekében – a szlov ák féllel való tárgyalásokkal, mindent megtett az EKközvetítés érdekében – , hogy megegyezésre jussunk, de látható, hogy a szlovák fél ebben az ügyben nem tanúsít jó szándékot. Egy cél vezeti: az energianyerés; az, hogy a magyar oldalon nem lesz elegendő v íz, a szlovák fél számára mellékes. Az összes olyan műszaki létesítmény, amely számunkra több vizet biztosíthatna, szlovák területen van, a vízkormányzás már közel másfél éve szlovák kézben van, tehát egyoldalú függőségben van Magyarország a szlovákoktól. Ha tehát itt hibáztatunk és valahova mutogatunk, akkor tessék a szlovák kormány magatartására is rámutatni,
