Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Magyarország náci megszállását követő tragikus események 50. évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős tárgyalásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
751 Ehhez a határozati javaslathoz két módosító indítványt nyújtottak be, mégpedig Bogdán Emil képviselőtársunk, aki ezt később vissza is vonta, és rajta kívül Zétényi Zsolt, Tóth Alb ert és Gyarmati Dezső képviselőtársaink együtt nyújtottak be egy további módosító indítványt. A módosítás kiterjesztené a javaslatot a szovjet megszállás áldozataira is. A bizottságban e körül vita bontakozott ki. Végül a bizottság többsége arra az álláspo ntra helyezkedett, hogy mivel március 19e a náci, nem pedig a szovjet megszállás évfordulója, nem támogatja a módosító indítványt. A bizottság többsége szerint ez a kiterjesztés ellentétes lenne a beterjesztő eredeti szándékával is. A beterjesztő Szentágo thai János ugyanis a bizottsági ülésen is ekként nyilatkozott. Egyébiránt azt szeretném megjegyezni, annak semmi akadálya nincs, hogy a szovjet megszállás napjához kötve hasonló indítványt terjesszenek elő a módosítást indítványozók is. Tehát összegezve: a bizottság a határozati javaslatot eredeti formájában támogatja, és a módosító indítvány elutasítását javasolja. Köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Zétényi Zsoltot mint a bizottság kisebbségi véleményének előterjesztőjét kérem szólás ra. Felszólaló: Dr. Zétényi Zsolt, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Egy ügyrendi k érdéssel kezdem, mert valóban a kisebbségi vélemény előterjesztője vagyok, de egyben szerzője vagyok egy módosító indítványnak is. Vajon egyszerre előadhatome az indokolást, vagy pedig külön? A kettő szorosan összefügg. ELNÖK (Szabad György) : Nem látom ak adályát annak, amennyiben a kisebbségi vélemény és a módosítás indoklása egybeesik, hogy összevontan mondja el. Majd a módosítás előterjesztésekor hivatkozhat arra, hogy már elmondotta. Képviselő urat illeti a szó. ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebb ségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság megvitatta dr. Szentágothai János határozati javaslatát. Mi abból indultunk ki, hogy minden szöveget a magyar nyelv ál talános szabályai szerint, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni. Tehát nem a magyarázatokat, hanem az előttünk lévő szöveget kellett figyelembe vennünk. Mindenki előtt, aki látja ezt a szöveget, világos, hogy ez a szöveg az 194 4. március 19e után koncentrációs táborokban vagy másutt elkövetett emberirtások áldozatainak kíván emléket állítani. Tehát nem mondja meg azt, hogy milyen időszakra vonatkozik. Erre irányulóan az előterjesztőnek van bizonyos véleménye, de a szöveg nem ta rtalmaz utalást. Az emberi jogi bizottság előtt, a bizottság többségi véleményét ismertető képviselő úr által is előadott módon, megjelentek módosító indítványok, amelyek közül egy módosító indítvány él, Tóth Albert, Gyarmati Dezső és szerény személyem elő terjesztésében. Ezek ismeretében döntött az emberi jogi bizottság arról, hogy egyetérte magával az alapindítvánnyal, illetőleg annak alapgondolatával. (16.30) Ebben természetesen többségi álláspont született. Most hívom fel azonban a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy nagyon érdekes helyzet állt elő akkor, amikor a módosító indítványok ügyében kellett határozni, tudniillik a bizottság felefele arányban szavazott, tehát 7 szavazat mellette, 7 szavazat pedig ellene volt.
