Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
746 tulajdonukat képező vagyonuk jogtalan és ingyenes használatán túlmenően fontos tudni, hogy az így be kényszerített személyek a többi társasági formához hasonlóan az 1992. évi I. törvény alapján megalakult szövetkezetekből sem vihetik ki a vagyonukat, hanem csupán elidegeníthetik. Arról nem is beszélve, hogy a volt termelőszövetkezetek vezetői kerültek zöm mel az új szövetkezetek élére, akik nemcsak ingyenesen használják a más vagyonát, hanem zömmel jelentős csődöt is okoztak ezen szövetkezeteknél. A tulajdonos tehát nemhogy az osztalékát nem fogja megkapni, hanem – ha ez így megy tovább – rövidesen a vagyon ából sem lesz semmi. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész urat, szíveskedjék az interpellációra megadni a választ. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőb b ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez egy történelmi interpelláció azért, mert tavaly október 25én kaptam meg képviselő úrtól azzal a kéréssel, hogy ne várjam meg, míg ez nagy sokára sorra kerül, hanem válaszoljak előbb írásban. Ezt tavaly november 1jén megtettem. Ez a levél összefoglalta, hogy az akkor hatályban volt jogszabályok alapján hogyan alakult a szövetkezetek törvényességi felügyelete. Erről egyébként az elmúlt hétfőn dr. Balás István képviselő úrtól egy élményszámba menő, kitűnő előadást lehetett hallani a szövetkezeti törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája kapcsán. Az általunk küldött levélből annyit emelnék ki, hogy az ügyészségnek nem volt és ma sincs törvényes lehetősége arra, hogy általában fölülvizsgá ltassa a szövetkezetek alapszabályait. De a levélben utaltam arra, hogy mit tehet az ügyészség, és arra, hogy ezt meg is teszi. Az írásbeli válasz megküldését követően a Legfőbb Ügyészség fölmérést végzett a megyei, fővárosi földművelésügyi hivataloktól az ügyészségekhez érkezett intézkedéskérésekről és vizsgálati jelentésekről, továbbá azokról a vizsgálatokról, amelyeket a megyei főügyészségek végeztek a földművelésügyi hivatalok tevékenységével kapcsolatban. Megállapítottuk, hogy 495 mezőgazdasági szövetk ezetet érintettek az említett intézkedések. Tavaly november 18án a Legfőbb Ügyészség körlevélben instruálta a főügyészségeket az intézkedési lehetőségeikről, annak érdekében, hogy az 1992. évi LXXXVII. törvény és az átmeneti törvény rendelkezései maradékt alanul érvényesüljenek. A főügyészségek figyelmét fölhívtuk a következőkre: Ha a Cégbíróság a szövetkezet új alapszabályának bejegyzése iránti kérelmet még nem bírálta el, akkor az ügyész lépjen fel a cégeljárásban, és egyidejűleg kezdeményezzen cégtörvény ességi fölügyeleti eljárást. A cégbejegyzési eljárásban az ügyészség tegyen indítványt a cégtörvényességi eljárás jogerős befejezéséig a bejegyzés fölfüggesztése iránt. A cégtörvényességi felügyeleti eljárások kezdeményezése a földművelésügyi hivatalok ált al jelzett törvénysértéseken alapul. A körlevél hangsúlyozta: ha a vagyonmegosztás, illetve a vagyonnevesítés során történt törvénysértés, akkor a közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indokolt indítványt tenni. Ha pedig a Cégbíróság a szövetkezet beje gyzési kérelme alapján a céget a cégjegyzékbe már bejegyezte és a végzés még nem emelkedett jogerőre, a főügyészségeket föllebbezés benyújtására és a jogsértés súlyától függően cégtörvényességi felügyeleti eljárás indítványozására is fölhívtuk. Ha pedig a cégbírósági cégbejegyző végzés már jogerőre emelkedett, jogszabálysértés esetén cégtörvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére hívtuk fel a főügyészségeket. Fölhívtuk a főügyészségeket arra is, ha a Cégbíróság elutasítja az ügyészség kezdeményezését törvényességi felügyeleti eljárásra, akkor a cégbírósági határozatok ellen nyújtsanak be fellebbezést. Ez a teljes arzenál, amely tavaly még nyitva állt. Számszerűen a következők történtek: a főügyészségek 78 mezőgazdasági szövetkezeti ügyben léptek föl a cégbíróság előtt folyó eljárásban, és tettek indítványt, illetőleg kezdeményeztek
