Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS PÉTER (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince):
738 Schiffer Jáno s: Frakció javaslata alapján!) És még valószínűleg jó néhány további képviselő nevével is találkoznánk, ha végignéznénk az elkülönített állami alapok vagy a költségvetésből támogatott alapítványok kuratóriumainak a névsorát. Javaslom a képviselők ilyen típ usú szerepvállalásának általános áttekintését, mert ha csupán egyegy kiragadott személyt helyezünk a reflektorfénybe, akkor aligha kapunk helyes képet a valóságról. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Kiss Péter, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek A tárca jogszabályalkotási problémái címmel. Kiss Péter képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Kiss Péter (MSZP) – a művelődési és közoktatási miniszter hez – A tárca jogszabályalkotási problémái tárgyában KISS PÉTER (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, nem illő és a Házszabálynak sem igazán megfelelő visszaszólni az előző kérdés kapcsán, de a pontosság kedvéért jelzem, hogy Bihari Mihályt annak idején kizárták az MSZMPből. Tisztelt Államtitkár Úr! A közoktatási törvény megszületése után fokozottabb felelősség hárul a jogszabályalkotókra, hogy a születő alacsonyabb szintű rendelkezések ne ütközzenek a törvény szakaszaival. A tárca j ogszabályalkotó munkájában azonban jelen van a kapkodás, a tűzoltó munka, és ebből hibák fakadnak. A két tannyelvű gimnáziumokban folyó oktatásról például az elmúlt évben három alkalommal rendelkeztek. Az utolsó közleményt azért kellett kiegészítésként az előző szabályozásokhoz fűzni, mert azokból épp csak a hatályosság megjelölését felejtették ki. A részletenként és nem egységesen végiggondolt rendelkezések gyakorlata szinte természetszerűen hibákat eredményez. Erre példa ez a közleménysorozat is, melyben a közoktatási törvény szellemének ellentmond egy alacsonyabb szintű rendelkezés. Magyarországon több gimnáziumban folyik kétnyelvű képzés. Ennek indulásakor az volt a kétnyelvű érettségi feltétele, hogy a célnyelvből vizsgázni kell a diákoknak, és néhány t antárgyat is e nyelven kell hallgatniuk. A 286/1993. számú MKMállamtitkári módosítás szerint a célnyelven tanult tantárgyból célnyelven is lehet érettségizni. Az ezt követő újabb államtitkári módosítás szerint a kétnyelvű érettségi vizsga feltétele a nyel vvizsga mellett az, hogy a tanulóknak két olyan tárgyból kell a célnyelven vizsgát tenni, amelyet ezen a nyelven legalább két tanéven keresztül tanultak. A 3535/93. számú kiegészítés szerint ez utóbbi feltétel csak az 1994/1995ös tanévtől kötelező, az 199 3/1994es tanévben a diák az érettségi vizsgára jelentkezéskor nyilatkozhat arról, hogy mely rendelkezés szerint kíván érettségi vizsgát tenni. Ez a szabályozás azonban nem teszi lehetővé a választást az 1991/1992es és az 1992/1993as tanévben indulóknak. A közoktatási törvény 126. §a a) pontja szerint a tanulók tanulmányaikat a középiskolákban azokkal a feltételekkel fejezhetik be, amelyekkel megkezdték. Ezt az elvet tehát érvényesíteni kell az említett két évfolyamra is, legalább úgy, hogy ők is vá laszthassanak az új és a régi érettségi feltételek közt. Mindezek alapján kérdezem, hogyan kívánja miniszter úr, illetve a jelen lévő államtitkár úr korrigálni a közoktatási törvénnyel ütköző alacsonyabb szintű rendelkezéseket. Várom államtitkár úr válaszá t. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Kálmán Attila államtitkár urat, szíveskedjék megadni a választ az elhangzottakra.
