Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince):
727 Megjegyezni kívánom, hogy 1993ban – említette, hogy a központi lakásépítés megszűnt – 8 milliárd Ft volt a szocpolkedvezmény, és körülbelül 17,5 milliárd a kamatfizetésjellegű kedvezmény; kamattérítés jellegű kedvezmény összesen 25,5 milliárd Ft. Ezek az adatok 94ben: 13 milliár d forint szocpoltámogatás és 18 milliárd körüli kamattámogatás. 31 milliárd Fttot 3040 000 lakásra kalkulálva körülbelül 1 millió Ft/ingatlan érték adódik, tehát a fajlagos támogatás nem minősíthető jelentéktelennek, számottevő a hozzájárulás a ráfordítá sok részbeni ellentételezésekor. Amennyiben nagyobb volumennel számolhatunk, akkor pedig a volumenbeli elmaradás nem is olyan tragikus. A jogi szabályozásnál több tényezőt kell figyelembe venni. Társasházak esetében valamennyi tulajdonos hozzájárulását meg kell szerezni, hogy a munka indulhasson. Az 1993. évi LXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében a közös használatú területekre, helyiségeknek a használatára minden tulajdonosnak joga van, tehát ezt a rendelkezést aligha szabad más irányban elképzeln i, módosítani. Egyébként a ráépítésre a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. A megkezdett ráépítéseket a kivitelezők befejezhetik, hiszen korábbi szabályok, a megadott építési engedélyek alapján ez így kulturált. Az Országos Építésügyi Szabályzat n em korlátozza, nem gátolja a ráépítéseket, a 173. § (4) bekezdése könnyítést tartalmaz a kérdéskörben, ugyanakkor a Fővárosi Városépítési Szabályzat alkalmaz egy szintterületi mutatót az épület bruttó szintterületének és a telekterület hányadosának képzése ként, amely néhány övezetben valóban gátja a tetőtérbeépítéseknek. Ezen a kérdésen a Fővárosi Önkormányzat tudna enyhíteni, amennyiben erre kezdeményezések történnek. Harmadik kérdése volt, hogy a fővárosban és a vidéken összeállított korábbi tetőtérbeép ítési címjegyzékek terén mit tudunk javasolni. Szintén önkormányzati hatáskör. Nagyon bonyolult építészeti, városképi, műszaki probléma, és ennek megfelelően az egyedi problémák sorozatát szintén az érintett önkormányzatok keretében lehet rendezni úgy, hog y vagy mérséklődnek az előírások, vagy pedig további feltételek előírásával – amelyeket az építtetők vállalnak – bővíthetők mennyiségileg a lehetőségek. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő kérdésfe ltevőnk Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője, aki kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek A diósgyőri kohászati fejlesztésekre adható adókedvezményekről címmel. Tompa Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) – a pénzügyminiszterhez – A diósgyőri kohászati fejlesztésekre adható adókedvezményekről címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság Kormánya 1994. február 10i ülésén foglalkozott a borsodi acélipar reor ganizációjával. Megismerkedve a határozat tartalmával, elemezve szakértők bevonásával annak várható hatásait, az alábbi kérdéseket intézem államtitkár úrhoz: 1. A határozat 9. pontja kimondja, hogy a pénzügyminiszternek kell megvizsgálnia és kidolgoznia a térségben a beruházóknak nyújtható normatív adókedvezmények rendszerét. Kérdezem tehát, mely adókra vonatkozna ez a kedvezményrendszer, milyen tervezett feltételei lesznek? 2. Mikorra várható megjelenésük és hatásuk? 3. Milyen szintű jogszabályok fogják re ndezni ezt a kedvezményrendszert? 4. Milyen adókra és mely beruházásokra vonatkozik a határozat 10. pontja szerinti adókedvezmény? Köszönöm figyelmüket, és várom államtitkár úr válaszait. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) :
