Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
725 (Derültség.) Nem sárgulnak a búzák – jelzem – , a búzák szépek egyébként, és ez nem kincstári optimizmus, hanem csupán azt jelzi, hogy jó volt az időjárás, végre négy év után olyan telünk volt, amikor volt csapadék. Nem kell reménykedni, hogy sárgulnak a búzák: nem sárgulnak, s a gazdák tudják , hogy mi kell a búzának, úgyhogy kérem, ezzel ne foglalkozzunk, ez nem a Parlament dolga. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Ebédszünetet rendelek el. Kérem, hogy pontosan 14 órakor foglalják el a helyüket. (A szünet 13 ó ra 7 perctől 14 óra 5 percig tartott. – Elnök: Vörös Vince. – Jegyzők: dr. Kóródi Mária és dr. Horváth József.) Kérdések: ELNÖK (Vörös Vince) : Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket, megkezdjük a délutáni munkánkat. Bejelentem, hogy az elnöki t eendők ellátásában – ha megérkeznek – dr. Kóródi Mária és dr. Horváth József jegyzők lesznek a segítségemre. A kérdések következnek. Dr. Weszelovszky Zoltán, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni az ipari és kereskedelmi mini szterhez A tetőtéri lakás nem lakás? címmel. Weszelovszky Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Weszelovszky Zoltán (FIDESZ) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – A tetőtéri lakás nem lakás? címmel WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ) Köszön öm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! E parlamenti ciklusban sajnos nem sikerült átfogó megoldást találni a lakosság széles rétegét érintő problémára, a lakáshoz jutás feltételeinek törvényi szabályozására. Köztudomású, hogy a központi lakás építés gyakorlatilag megszűnt. A gazdasági feltételek romlása, a jogi szabályozás elavulttá válása, a tulajdonváltozás átmeneti nehézségei sem segítették a lakásszám növekedését. A tanácsi bérlakások tulajdonosaivá vált és a lakásgazdálkodást végző önkormá nyzatok a szükséges anyagi források hiánya miatt a meglévő lakásállomány bővítésére önerőből nem gondolhattak. A tulajdonukba került földekből az építési telkek kialakítása rendkívül sokba kerül. A városokban az építési telek mennyisége véges, és az áruk m iatt nem is mindig elérhető a kisjövedelmű családok számára. Ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonába került épületeken a tetőterek beépítése és az emeletráépítések sokak számára megoldást jelenthetnek. Ha az építkezést a ház felújításával – például közműv ek felújítása, külső, belső tatarozás, tetőszigetelési problémák megoldása – párosítják, a bennlakó bérlők számára is előnyökkel járhat. A lakással nem rendelkezők és a családi körülményeik folytán jogos igényüket ki nem elégítő lakással rendelkezők egyre feszítőbb igénye miatt az önkormányzatok keresik a működőképes, a családok számára reális feltételeket biztosító megoldásokat. A jelenlegi szabályozás és a lakáscélú támogatások rendszere azonban jelentős mértékben nehezíti az önkormányzatok helyzetét. A n agyvárosokban és főként a fővárosban, a korábbi évtizedekben működő rendszer – a tetőtérbeépítés és emeletráépítés újjáélesztése – a lakásépítés beindulásának egyik módja lehet, még ha településenként eltérő mennyiségben is. Információim szerint a főváros ban egyegy kerületben
