Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
721 Hogy mennyiben volt bérmunkás jellegű a tagság, mennyiben alakult át, mennyiben lesz tulajdonos – ezt ugyancsak egy hosszabb folyamat eredményeként láthatjuk m ajd, de azokkal a funkciókkal, amelyekkel korábban a szövetkezetek a saját közösségüket és a saját környezetüket ellátták, ki kell váltani. Meg tudjuke ezt tenni? Mi volt: a nyugdíjasoknak nagyon kemény mértékű nyugdíjkiegészítést adott a szövetkezeti re ndszer. Ez megszűnt azáltal, hogy az átalakulást gazdasági irányba tereltük el. Megszűntek azok az egyéb juttatások, amelyek a létfeltételek alapvető szintjét a már munkában nem álló, munkát végezni nem képes tagoknak és a környezetnek biztosították. (12.5 0) Hogy csak a legegzaktabb példát mondjam – amivel az Országgyűlésnek problémái lesznek ám – a villamos energiáról szóló törvényt ugyancsak tárgyalgatjuk, és nem tudjuk, honnan vesszük azt a 15 milliárd Ftot, amibe annak az elektromos hálózatnak a felújí tása és fenntartása kerül, amit annak idején a szövetkezetek a tagjaiknak, nyugdíjasaiknak ki, a tanyára, szolgáltattak. Az áramszolgáltató vállalatok nem veszik át. Természetes, hogy nem veszik át. A tulajdonos nem tud újabbat megfizetni és kiépíttetni, a szövetkezet pedig azt mondja: barátaim, engem most gazdasági irányba tereltetek el, nekem most nyereségorientáltan, racionálisan kell gazdálkodnom, egyéb, úgynevezett szociális szolgáltatásokra a tisztelt állam bácsit tessenek szívesek megkérni, ő majd el látja ezt a feladatot. Ehhez képest nekünk még mindig azon kellene gondolkodni – de ettől, úgy érzem, távolodunk – , hogyan tudjuk a szövetkezeti változásokat, a szövetkezeti mobilitást úgy alakítani, hogy az abba az integrációs rendszerbe kerüljön be, amel yben a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem egy tulajdonosi láncolatba tartozik, valamint, hogy a szövetkezeteknek olyan változatos formái alakulhassanak ki, amely nemcsak ezt az öt típust ismeri, hogy termelő, kereskedelmi, lakásszövetkezet, takarék szövetkezet és ipari szövetkezet, hanem ismeri azokat a szolgáltatási rendszereket is, amelyekben a termelés és a hitelezés, valamint a piacon történő megjelenés csoportosan – és itt leszünk nagy problémában – , egy bizonyos oszthatatlan tulajdont feltétele zve él meg a piacon. Ugyanis nincs a világon olyan szövetkezet, ahol a heti politikai propagandának megfelelően éppen kivisszük vagy bevisszük az eszközöket, mert akkor arra építeni és egy gazdaságot alapozni nem lehet. E szövetkezeti rendszeren belül is v an egy specifikus ágazat, méghozzá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek még vannak, de jó lenne, ha egy kicsit a háttérből politizálnának, mert van egy olyan politikai érdek, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket nem kifejezetten "csípi" – hogy szakzsargont alkalmazzak. Ha ebben a kormánykoalícióban esetleg képviseltetné magát a Kézművesek Demokratikus Szövetsége is, akkor az ipari szövetkezetek feltételezhetően ugyanebbe a körbe tartoznának. Akkor őket is lehetne csemegézgetni, hogy gyereke k, ide is vágunk egy kicsit, oda is vágunk egy kicsit, és majd meglátjuk, hogy tudjuk kihozni a buliból azt a csapatot, amely feltételezhetően ránk fog szavazni. Nem szabad ilyen törvénykezésbe belemenni, és óva intenék mindenkit attól, hogy most, az orszá ggyűlési választások előtt olyan módosításokat eszközöljön, amelyek már túlmennek nemcsak az ésszerűség határán, hanem a működtethetőséget közvetlenül is veszélyeztetik, amikor azt mondjuk, hogy egy külön kört – nevezetesen a mezőgazdasági szövetkezeteket – preferálunk, mert szem előtt tartva őket, odafigyelünk rájuk. Eleve egy olyan törvényben, amelyet nagy országgyűlési többséggel megszavaztunk, amelyben kimondtuk, hogy egy egységes szövetkezeti rendszerről beszélünk, amelyen belül vannak specifikus ágaza tok – így a lakás- és a takarékszövetkezetek – , meghatározzuk rájuk az eltérő szabályokat – nagyon helyesen egyébként – , és az összes többi egy kalap. Ebből a kalapból kijön még a mezőgazdasági termelőszövetkezetek köre, ahová még a szövetkezeti alapelveke t is felrúgva – itt nevezetesen az egy tag – egy szavazat elvéről beszélek – bevisszük az üzletrészarányos szavazást.
