Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda)
717 Hölgyeim és uraim! Senki nem dicsekedett még azzal, hogy 1000 Ftos üzletrészével egymilliós erdőt vásárolt volna. Márpedig a kárpótlás során ez előfordult. De az előfordult, hogy 1000 Ftjáért kapott 100 Ftot vagy 200at. Te hát ennyi a vagyonkülönbözőség, és ennyi az oda nem figyelés eredménye. Ha ez így menne tovább, akkor a végén az lenne, hogy ezt a 300 milliárdos vagyont néhány száz millió forintért egy szűk réteg megszerezhetné magának. Ebből eredően teljesülhetne az a s zocialista párti szándék, nevezetesen, hogy azé legyen a szövetkezeti vagyon, aki működteti azt. Hogy is nézne ez ki? Hát nézzük ezt a második nagyon fontos számot. Most a szövetkezeti üzletrész tulajdonosainak száma mintegy 1,1 millió állampolgár, tehát 1 140000 fő pontosabban. Most ebből mintegy félmillió kívülálló üzletrésztulajdonos. Az aktív keresők aránya ennél jóval kevesebb, és még üzletrésszel bírnak a tagok. Tehát 250300000 fő bánik ezzel a 300 milliárdos vagyonnal, és úgy bánik ezzel, hogy ennek a vagyonnak csak egy szűk hányada az övé. Vagy a kívülálló üzletrésztulajdonosoké, vagy a nyugdíjas tagoké. Most hogyan bánik ezzel a vagyonnal? Ahogy mondtam, a kárpótlásijegybeváltás során, ha azt nem eladta tőzsdén, hanem állami vagyonra vagy földre váltotta be, akkor növekedett a kárpótlási jegy értéke. Most hogy néz ki ezzel az üzletrésszel kapcsolatban a dolog? Hát a következőképpen: nemhogy szinten maradna ez a vagyonérték, hanem a piaci forgalma szerint, miután lehetővé tettük a költségvetési tör vény elfogadása során, hogy adható, vehető, sőt adóalapból leírható módon egy bizonyos százalékarányban, úgy néz ki, hogy 1020%os értéken kel el. Tessék csak kiszámolni: a 300 milliárdból mindjárt csak 30 milliárd lesz, vagy maximum 60, és még az eladóso dottságról nem beszéltem. Hova akarok ezekkel a számokkal kilyukadni? Hölgyeim és uraim! Tisztelt képviselőtársaim! Oda, hogy végül is, ha hagyjuk továbbmenni ezt a szövetkezeti törvényt azon kereteken belül, ahogy most van, nem teszünk mást, a végén az le sz tényleg, hogy azoké lesz a vagyon, akik működtetik, és szépen az ő kezükbe átmehet közvetett és közvetlen módon, mert vagy felélik, vagy megveszik egy jelképes összegért, s akkor nem a koalíciós pártok politikai akarata érvényesül, hanem egy merőben más politikai akarat. Most ha ezt támogatjuk továbbra is, akkor én azt hiszem, a koalíciónak el kell gondolkodni, legalábbis jó néhány képviselőtársunknak. Most hogy néz ki ez a vagyon: gyarapodike vagy sem? Mert ha megvan az a vagyon, aki akarja, eladja, ve szi, mert neki éppen készpénz kell, ha 10%ért, 10%ért, az ő gondja. De hát miről szól a történet? Ez a vagyon nemhogy gyarapodna, hanem tűnik el. Miért tűnik el? Egyrészt azért tűnik el, mert úgymond, fölélik, és nemcsak úgymond, hanem a számok is ezt bi zonyítják, másfelől pedig, miután a szövetkezetek még továbbra is bérmunkásként foglalkoztatják a tagokat, fizetik be a személyi jövedelemadót a fölvett jövedelmük után, a tbjárulékot és az egyéb közterheket, sőt még a tavalyi évben, bocsánat, 1994ben, i gen, még fizették a szövetkezetek a földadót is: több milliárd forintba került ez ott. Összességében egyegy megyében a szövetkezeti szektor a költségvetésbe három és félnégy és fél milliárdot fizet be. Tessék csak elkezdeni számolni! Ha semmi mással nem, már ezzel eleve csökkentik a vagyont. Miért? Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert senki nem tiltotta meg a szövetkezeteknek adott esetben, hogy a tagjaikat hogyan működtessék – könyvelési trükk az egész, mint mezőgazdasági kistermelőt. Tessék végiggon dolni: egymillió forint árbevételig a kistermelőnek nem kell személyi jövedelemadót befizetni, tbjárulékot is gyakorlatilag szinte semmit. Ebből eredően mi történne? A mezőgazdasági szférából és a szövetkezeti szektorból egyegy megyéből nem ment volna be ez a három és fél milliárd. Most erre mondhatnák tisztelt képviselőtársaim, hogy te jó Isten, a költségvetés ellen beszél a parlamenti képviselő, akinek feladata a költségvetés szerkezetével való bánás. Tisztázzunk már
