Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - MILE LAJOS, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság előadója:
698 MILE LAJOS, a kultu rális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kulturális bizottság 1993. szeptember 16. és november 25. között 13 ülésén körülbelül 100 munkaórát töltött a M agyar Tudományos Akadémiáról szóló 19594es számú törvényjavaslat részleteinek megvitatásával. E munka eredményeként készült el a bizottsági módosítójavaslatcsomag, melyet 14632es számon nyújtottunk be, s amelyet jól jellemezhetünk bevezető mondatával: " A bizottság a preambulum meghagyásával az eredeti törvényjavaslat valamennyi pontján tartalmi és szerkezeti változtatást javasol." Mielőtt kiemelném és indokolnám a bizottság legfontosabb javaslatait, néhány figyelemre méltó általános vonását szeretném fel villantani az e törvénnyel összefüggő bizottsági munkának. A benyújtott javaslatok túlnyomó többségét a bizottsági tagok, valamint az előterjesztő kormányképviselőnek és a Magyar Tudományos Akadémia képviselőinek teljes egyetértésével fogadta el a bizottsá g. A magyar tudományosság különböző területeit átfogó érdekképviseleti szervek képviselői rendszeresen – tanácskozási joggal – részt vettek a bizottság ülésein és módosító javaslatainkba beépült számos észrevételük. A törvényjavaslathoz benyújtott 279 mód osító javaslatból – a bizottsági vita során vagy azután – 240et visszavontak a javaslattevő képviselők, elismerve azt, hogy az általuk javasoltakat a bizottság figyelembe vette javaslata kidolgozásakor. Most a kulturális bizottsági javaslatcsomag legfonto sabb pontjaiból emelek ki néhányat. A bizottsági vita kiindulópontja s egyik legvitatottabb kérdésköre az Akadémia jogállásának meghatározása volt. A bizottság kétharmados többséggel elvetette azokat a módosító javaslatokat, amelyek az Akadémiát mint szűk körű tudós testületet kívánták meghatározni. Összhangban az eredeti törvényjavaslattal, bizottságunk azt az álláspontot támogatja, hogy az Akadémia olyan köztestület, amelynek tagjai az akadémikusokon kívül a hazai tudományos élet tudományos fokozattal ren delkező résztvevői is. E szélesen értelmezett köztestület legfontosabb döntéshozó szerve az Akadémia közgyűlése. A közgyűlés összetételét a bizottság az eredeti törvényjavaslattól lényegesen eltérő módon javasolja szabályozni. Javaslatunk arra épül, hogy a tagság széles körét alkotó, nem akadémikus réteg is megfelelő képviselethez jusson. Ezért egyrészt azt javasoljuk, hogy a hazai akadémikusok teljes létszámban vegyenek részt a közgyűlésben. Ez a szám mindenkor meghaladja a kétszázat. Másrészt a közgyűlés további 200 tagja – a köztestület nem akadémikus tagjai közül – az Akadémia alapszabályában meghatározott módon, választás útján kerüljön a közgyűlésbe. Ez a kérdés javaslatunk egyik sarkalatos pontja, mert úgy gondoljuk, hogy csak ilyen összetételű közgyű lés biztosíthatja a Magyar Tudományos Akadémia demokratikus működését. A legnagyobb mértékű tartalmi és szerkezeti változtatást az akadémiai kutatóhelyekre vonatkozó rendelkezésekben javasolja bizottságunk. Az akadémiai intézményhálózat átrendezésének és d emokratikus működtetésének kérdésköre váltotta ki a legszélesebb vitát a bizottságon kívül és belül. A bizottság mérlegelte mindazokat az észrevételeket, amelyeket a Kormány képviselői fűztek a törvényjavaslathoz a bizottság ülésein, megvitatta és sok elem ét felhasználta annak a nagyszámú képviselői módosító javaslatnak, amelyet e kérdéskörhöz benyújtottak. Figyelembe vette az érdekképviseletek írásban és szóban tett nagyon fontos állásfoglalásait, az Akadémia tisztségviselőinek a bizottság ülésein elmondot t, több ponton mérvadó észrevételeit, s mindezeket öszszegezte azokban a javaslatokban, amelyek véleményünk szerint biztosíthatják a tudományos intézményhálózat demokratikus kapcsolatrendszerét és eredményes működését. A bizottság arra törekedett, hogy a l ehető legteljesebb autonómiát kapják az akadémiai intézetek. Az akadémiai intézetek önálló jogi személyként működnek, és működésüket az akadémiai kutatóhelyek tanácsa koordinálja. Az akadémiai kutatóhelyek tanácsa tudományterületenként
