Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
688 információ a képviselő úr számára. A nyertes pályázó egyébként vállalta, hogy a kárpótlási jegyeket hivatalos úton, az értéktőzsdén vásárolja meg. A pályázat elbírálásánál az ÁVÜ Igazgatótanácsa sok szempontot mérlegelt. A döntés mellett szólt, hogy a nyertes cég nemzetközileg is jegyzett, elismert szakmai társaság, amely hazájában 80 nagyméretű szupermarketet, bevásárlóközpontot üzemeltet, éves forgalma nagyobb, mint a legnagyobb magyar kereskedelmi szervezeteké. Tőkeerején él fogva garanciát jelent a megvásárolt Rt. olyan színvonalú működtetésére, hogy versenytársa lehessen a már hazánkban működő és elismert színvonalat jelentő hálózatoknak. A társaság garanciát vállalt a tőkeemelésre, a műszaki fejlesztésre, és arra, hogy s aját hazájában működő hálózatába a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára exportlehetőséget nyújt. Vállalta a dolgozók foglalkoztatását és kereseti viszonyaik megfelelő szinten tartását. Úgy gondolom, a fentiek figyelembevételével az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Budapesti Közért Részvénytársaság privatizációs pályázatának elbírálásakor olyan döntést hozott, amely egyszerre szolgálja az ország lakosságának és természetesen az ország gazdaságának érdekeit. Végül szeretnék egy megjegyzést tenni arr a a kedvenc szlogenre, hogy külföldiek részére kiárusítások történnek Magyarországon. Ezzel kapcsolatban két tényt szeretnék rögzíteni. Az egyik az, hogy azoknak az erőfeszítéseknek a hatására, amelyeket a Kormány tett, és amelyekkel az emberek élnek, mint lehetőséggel – az egzisztenciahitel feltételei, a munkavállalói résztulajdonosi program lehetőségei, a lízingkonstrukciók lehetőségei és a kárpótlási jegyek felhasználása a magánosítás során – a joggal aggodalomra okot adó 10% körüli nagyságrendről, ami 1 990ben volt a hazai tulajdonszerzések tekintetében – több mint kétharmadra nőtt a magyarok vásárlása. Ugyanakkor a külfölditőkebeáramlás, ami egyedül garanciája annak, hogy a magyar feldolgozóipar és a gazdaság egésze gyorsan modernizálódjon, hogy munkah elyek legyenek, hogy értékes termékeket állítsanak elő, és ennek révén az emberek jobban keressenek, ez nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt időszakban. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik a Magya r Igazság és Élet Pártja frakciójának támogatásával Szabó Lukács. Napirend előtti felszólaló: Szabó Lukács (MIÉP) SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elszomorító, hogy rövid időn belül immár másodízben kell szólnom a legelese ttebb rétegek érdekében: a hadirokkantakról, hadiözvegyekről, hadiárvákról és a nyugati hadifoglyokról van szó. Több mint egy évvel ezelőtt az úgynevezett harmadik kárpótlási törvény keretében nem gondoskodtunk az ő kárpótlásukró l. Ezzel alkotmánysértést követtünk el. Úgy gondolom, ezt a Parlament is belátta, mert amikor egy évvel ezelőtt önálló képviselői indítványként kezdeményeztem az említett rétegek kárpótlását, a Parlament 90%a alkalmasnak tartotta – sőt szükségesnek – a ke zdeményezésemet, hogy a Parlament napirendjére felszavazza. Mondom, 90% tartotta alkalmasnak ezt a kérdést. Ebből viszont az következik, hogy 10% nem akarta. Egy év eltelt, és úgy tűnik, hogy a 10%, ez a törpe kisebbség, megbénítja e kérdésben a Parlament munkáját. Ugyanis azok a bizottságok, amelyeknek ez a kérdés ki lett adva tárgyalásra, meg is tárgyalták. Dicsérőleg külön szeretném megemlíteni az emberi jogi bizottság munkáját, amely már egy évvel ezelőtt megvitatta ezt a kérdést, és támogatólag a Ház e lé terjesztette. Végrevalahára az alkotmányügyi bizottság is meghozta a maga döntését. Viszont magyarázatra szorul – és elsősorban az említett elesettek előtt szorul magyarázatra – , hogy az elnök urat akadályoztae valami abban, hogy a Házszabály szerint járjon el, mert hogy egészen az elmúlt hétig ezt a kérdést nem adta ki tárgyalásra a költségvetési bizottságnak, holott
