Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
654 Tekintettel arra, hogy a Kék Szalag Bizottság már 1985ben élt és a Kék Szalag Bizottság gazdaságil ag meghatározta az utána következő évek, sőt évtizedek sorsát, és jelenlegi állapotunk, ami ÁVÜ, ÁV Rt., privatizáció és az ország eladásával kapcsolatos, ennek nyoma már 1985ben keresendő. A Kék Szalag Bizottság névsora a tisztelt Ház rendelkezésére áll, és az okozati összefüggést szíveskedjék megkeresni. Ha már a Kék Szalag Bizottságról beszéltem, akkor jelen pillanatban üdvözlöm a parlamenti kék szalag bizottságot. Remélem, a jelen parlamenti kék szalag bizottságnak nincsen visszamenőleg elődkék szalag bizottsága. Ami pedig, kérem szépen, a demokrácia bajnokait illeti, minden egyes kezdő demokrácia tudja, hogy a demokrácia legfontosabb ismérve és alapköve a választás, a szavazás tisztasága és annak eredményeinek tiszteletben tartása. Amiről itt ma 1 óra 40 percet hazától, nemzettől, társadalomtól, jövőtől elraboltunk, az annak tudható be, hogy az általam oly mélyen tisztelt sajtó az 1990. március 25i és április 8i szavazás eredményét, a magyar nemzet és társadalom döntését nem vette tudomásul. És most, kedves elnök úr, engedelmével áttérek a bejelentett napirend előtti felszólalásomra. (Közbeszólás a bal oldalról: Éljen.) 1930. január 5én születtem, és ez a dátum szándékomtól, akaratomtól teljesen független. (Derültség.) Ellenben ez a dátum lehetővé tes zi azt, hogy az én évfolyamom, amelyik 1945 után, a felszabadulás után végezte középiskoláját, kapta mindazt a tanítást, amely e dátumból adódik. Tehát háttérbe szorították a vallásoktatást, közgazdasági iskolába jártam, bevezették a marxizmust, eltörölték a kettős könyvelést, kaptuk az ipari és kereskedelmi számlakeretet és így tovább. A hadseregben politikai tisztek neveltek, és így számomra ilyen szó, hogy cionfasizmus, hátborzongató jelenség még ma is. Ugyanakkor világ számára köztudott, hogy 1994. febr uár 25én cionfasiszta indíttatású egyén vagy egyének lemészároltak mintegy 6070 mohamedánt olyan kegyhely előtt, amely keresztények, mohamedánok és zsidók előtt szent. Tekintettel arra, hogy e szörnyűség megrémítette, elrettentette a világot, és Izrael t isztességes társadalma is tiltakozik ellene, és Izraelben mozgalom van, hogy ezeket az antiembereket, akik közveszélyesek környezetükre és a világra, fegyverezzék le. Én szeretném, ha a magyar Parlament segítséget adna Izraelnek, nemzetközi szempontból is megmozgatná a lelkiismeretet, hogy Izrael tisztességes állampolgárai, demokráciáért rajongó egyedei és a térség békéjéért kétségbeesetten küzdő kormánya lehetőséget találjon az emberiség számára és a térség számára megfelelő megoldásra. Éppen ezért kérem a z elnök urat, hogy a tisztelt Házat szólítsa fel, hogy 1 perc néma kegyelettel emlékezzünk meg az ártatlan áldozatokról. Különös jogunk van nekünk erre magyaroknak, hiszen 1956ban a vigyorgó gyilkos bejelentette, hogy lőni fogunk, és lőttek Salgótarjában provokatív szempontból, és ugyanennek a vigyorgó gyilkosnak az utasítására lőttek Egerben és az ország számos pontján, hogy utána amit provokáltak, megfékezzék. A magyar népnek különös joga van arra, hogy Izraelt segítse a demokrácia és az emberiesség terü letén, hogy ezeket a lépéseket meg tudja tenni. Kérem a segítségüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket arról, hiszen nem mindenki tudja, hogy 1990. július 4én, ismert történelmi évforduló alkalmával elnökként kapott felkérésre, de a házbizottság jóváhagyásának előzetes kikérése nélkül magyar történelmi évforduló kapcsán egy felkérést intéztem a Házhoz, hogy felállásával emlékezzék egy történelmi évfordulóra. Ennek a fogadtatása olyan volt, hogy a házbizottság utóbb egy határozatot hozott, miszerint felkérik az Országgyűlés mindenkori elnökét, hogy ilyen felszólítást csak a házbizottság előzetes állásfoglalása után bocsásson ki.
