Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
627 állam terheiről beszélünk, s azt mondjuk, hogy azt viselje az állam, viselje a költségvetés, akkor az azt jelenti, hogy viselje az adófizető társadalom egésze. Természetesen, még egyszer hangsúlyozom, egyetértek azzal, hogy meg kell teremteni a hitelkonstrukciót. Meg kell teremteni azt a hitelezési rendszert, amely majd segítségére siet a leendő tulajdonosoknak, de azért lássuk ezt nagyon világosan: ha azt mondjuk, hogy a hitelkonstrukció összes anyagi terhét teljes egészében a költségvetés és az állam terheiként fogjuk fel, akkor azt mondjuk, hogy az adófizető társadalom egésze viselje azt – , azért ezzel legyünk tisztában. És azzal is legyünk tisztában, hogy amikor a költségvetés és az állam úgymond adósságáról beszélünk, akkor morális értelemben semmiképpen sem lehet ezt a mai értelemben vett állam adósságának tekinteni, vagy most az előbbi fejtegetésnek megfelelően: semmi esetre s em lehet azt mondani, hogy a mai magyar társadalom az adósa ennek a lakásvagyonnak. Hanem sajnos morálisan ennek a felelőse az a rablógazdálkodás, amely itt 1952től az államosított lakásvagyon tekintetében folyt. Ezt látni kell. Mert természetesen azt sem lehet megcsinálni, hogy most az egyik napról a másikra a 400 milliárd forintot ráterhelem a magyar társadalom egészére, és azt mondom, hogy ezt igenis ki kell izzadni, mert másként nem tudjuk megoldani. Tehát azzal fejezem be, hogy Schiffer képviselőtársa m hozzászólása szó szerint igazol, azonban a dolog, az elhangzottak mikénti meghallása szempontjából itt bizonyos hangsúlyokat feltétlenül meg kellett jelölni azzal együtt, hogy természetesen azzal az alapgondolattal, hogy itt valóban meg kell teremteni az t a hitelkonstrukciót, amellyel majd lehet finanszírozni ebben az értelemben is a meglevő és leromlott állapotú lakásvagyont – teljes mértékben egyetértek, és ezt mint alapelképzelést természetesen a Magyar Demokrata Fórum támogatja is. Köszönöm. (Gyér tap s.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Válaszadásra kap lehetőséget Schiffer János képviselő úr. Felszólaló: Dr. Schiffer János (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Mivel kevesen vagyunk már itt, és csak házi felvétel készül, nem pontosan értettem ezt a hosszas okfejtést. Salamon képviselő úr nagyon aktívan vett részt a lakástörvény módosításában is, és a mostani vitákban is. Gondolom, mint bizottsági elnök megnézte a módosító javaslatomat – esetleg az indokolását is elolvasta – , amely úgy kezdődik, ho gy a bérlakások államosítása óta az állam nem kezelte jó gazda módjára a tulajdonába került ingatlanokat, nem fordított az épületek fenntartására a műszakilag feltétlenül stb. stb. Ezzel kezdtem. Most kevesen vagyunk, nem propagandabeszédeket tartunk, ezér t ennek a megjegyzésnek nem pontosan értettem az indokoltságát. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy nem beszéltem 400 milliárdról, de még 180 milliárdról sem. Én azt mondtam, abból indultam ki, 90ben körülbelül 180 milliárd volt. Azóta ilyen számí tásokat nem végeztek, de akkor végeztek, és ennyi volt az elmaradt felújítás. Ez most már tényleg 400 milliárd az inflációval. Én egy kamattámogatásról beszéltem, amely nem 400 milliárd, hanem a 400 milliárdnak a kamata. Tehát másról beszéltem. S azt hangs úlyosan mondtam el: itt azt mondom, hogy ez az összeg már nem adható ki, nem adható vissza, de egy kamattámogatással igenis könnyebbé lehet tenni azoknak a helyzetét, akik ezekben a lakásokban élnek, vagy kell hogy éljenek. A harmadik megjegyzésem: ha az M DF így támogatja, akkor mód lett volna ennek a javaslatnak a támogatására, de sajnos a bizottságban – ahogy néztem az összesítő jelentést – ezt a támogatást nem kaptam meg erre a javaslatra, és a felújítással kapcsolatban más javaslat sajnos nem érkezett a törvénymódosításhoz. Itt lett volna a lehetőség ennek a kérdésnek a kezelésére, mert legközelebb, ha
