Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - BÁNFFY GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP)
7 követségeknek támaszkodniok kell a szóban forgó ország intézményeinek, kormányszerveinek, sajtójának és nyilvánosságának szolgáltatásaira, tényközléseire és a vizsgált időszakban keletkezett társadalmi tényanyagára. Az emberi jogokról lévén szó, a tárgyila gosság elengedhetetlen követelmény. A jelentésnek közvetlen politikaformáló szerepe van, fontos döntések meghozatalakor figyelembe veszik, s tekintettel arra, hogy ma a világ első nagyhatalma az USA, minden országnak érdeke, hogy a jelentés miatt az Államo khoz fűződő kapcsolata ne szenvedjen csorbát. A fentiekből következik, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala után minden érintett félnek, de különösen egy olyan sokfüggésű kis országnak, mint hazánk, szükséges értékelni magát a jelentést, a jelentés nyom án kialakult helyzetét, minden olyan körülményt számba venni, amely a jelentést így vagy úgy befolyásolta, és a feltárt hiányosságok megszüntetése felől mihamarabb intézkedni. Az eddigi magyar gyakorlat megragadt a tudomásulvétel szintjén. A jelentés egyes kitételei belekerültek a belpolitikai küzdelem fegyvertárába. Ennek az lehetett az oka, hogy a jelentés alapmegállapítása évtizedes visszatekintésben is pozitív. A magyar emberjogi helyzetet már a Kádárkorszak végén is jobbnak tüntették fel a jelentés ké szítői, mint a környező államokét, 1990 óta pedig parlamentáris demokráciaként vagyunk elismerve. Az idei jelentés fontosságát az teszi, hogy választások lesznek. A jelentés minden mondatának súlya van a belpolitikai küzdelemben. Ha a Kormányt és intézmény eit elmarasztalják, ha egyes pártokat vagy a hozzájuk fűzhető társadalmi mozgásokat elítélik, vagy ha egyeseket áldozatnak tüntetnek fel, másokat, hatóságokat pedig egyenesen elítélnek, akkor ezek megítélése jogosan, vagy jogtalanul, vagy előnyükre, vagy h átrányukra megváltozik. Ezáltal a magyar belpolitikai életbe való beavatkozás esete valósul meg, s a választások idején ez sorsdöntő is lehet. (15.30) Ebből a szempontból tehát a jelentés tárgyilagossága, felsorolásainak valóságtartalma perdöntő. Sajnálatt al kell megállapítani, hogy az 1993as évről szóló jelentés az elismerő tételeivel együtt nem elégíti ki a tárgyilagosságnak azt a követelményét, amely a világ vezető hatalma külügyi apparátusától elvárható volna. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a magy arországi részt elkészítő apparátus olyan hazai információkra is támaszkodott, amelyek egyoldalú beállításban tálalták az anyagot. Sok megállapítás felismerhetően a magyarországi sajtóból származik, amely azonban jelen állapotában nem tekinthető megbízható forrásnak, mert baloldali és baloldali liberális vezetése a tájékoztatást sokszor háttérbe szorítva, politikaformáló eszközként használja. Megtörtént eseményeket elhallgat, meg nem történteket pedig megtörténtként tüntet fel. A jelentés összefoglaló bevez etésének egyik mondata így hangzik: "A posztkommunista Magyarországon jelentősen elszaporodott faji incidensekre adott kezdeti lanyha válaszán a kormány csak jelentéktelen mértékben javított." A mondat több vonatkozásban is pontatlan, illetve valótlan állí tás. A jelentésben ugyanis a későbbiekben sincs sehol igazolva és adatokkal alátámasztva, hogy a faji incidensek elszaporodtak Magyarországon. A faji incidensek ellenben elszaporodtak a baloldali sajtóban és a tömegtájékoztatásban. Nem hisszük, hogy erre n ézve a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma vagy ügyészsége ne tudott volna számszerű adatokkal szolgálni. Ezekből talán még az is kiderülhetett volna, hogy a faji incidensek, amelyek voltak, hogyan keletkeztek. Hibás dolog abból kiindulni, hogy a faji i ncidenseket mindig a többségiek vagy az úgynevezett bőrfejűek kezdeményezik. Mindezek alapján súlyosan esik a latba az az állítás, amelyet a jelentésnek e mondata sugall, hogy a Kormány csak jelentéktelen mértékben javított eleve lanyha válaszán. Mintha te hát ebben a Kormányban volna valami elfekvő fajvédő hajlandóság. A következő mondat még árulkodóbb. Így szól: "1993ban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a törvény faji indíttatású bűncselekményekkel foglalkozó része nem alkalmazható a bőrfejűek,
