Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
563 hogy ezek a kö ztestületek a gazdaság egészét átfogják, tehát teljességgel reprezentálják a gazdasági élet szereplőit. Ily módon az abból való kimaradás ezt az elvet sértené. Nem támogatjuk azokat a javaslatokat sem, amelyek az ebben a törvényben szabályozott érdekképvi seleti szervezetek és a gazdasági kamarák közötti jogosultságok között kialakítandó elég kényes egyensúlyt megbontották volna akár azzal, hogy az érdekképviseleti jogosítványokat elhagyták volna, vagy jelentéktelenebbé tették volna. Fontosnak tartjuk azt, hogy a javaslat alapján a kamarák tevékenysége mellett valóban ne szoruljon háttérbe a gazdasági érdekképviseleti szervezetek tevékenysége sem. Meg kell említeni a kamarai tevékenységek és a működés fölötti törvényességi felügyelet kérdését, amelyről elé g sok vita folyt a Parlamenten belül, de annál szélesebb nyilvánosság előtt is. Azokat az indítványokat nem tudjuk támogatni, amelyek a felügyelet gyakorlójaként nem a Kormány által kijelölt minisztert jelölnék meg, hanem különböző megfontolásokból például az ügyészséget nevezték meg. Ezek a javaslatok nem számoltak azzal, hogy az ügyészség perspektivikusan ilyen tevékenységet nem fog ellátni. Ismeretes a Kormány álláspontja e tekintetben az ügyészség jogállásáról és hatásköréről. Annak ellenére, ha ez a Pa rlament ebben a kérdésben már nem tud állást foglalni, úgy gondoljuk, hogy a modern alkotmányosság elvei szerint az ügyészség funkciói és feladatai közül – különös figyelemmel a Kormány alá kerülési szándékra is – nem támogatható ez az elképzelés. Végül ál talában azok az érvek, amelyek a miniszteri törvényességi felügyelet ellen szólva egyéb megoldásokat kívántak volna a javaslataikban szabályoztatni, az érvelés koncepcióval ellentétes voltuk miatt nem kerülhetnek elfogadásra. Azok a módosítások – amelyeket mi is jónak és elfogadhatónak vélve – támogatásra fognak kerülni, azt hiszem, mind praktikus, mind szakmai okokból a törvényjavaslat jobbítását fogják elérni. Elsőként a kettős tagságot kizáró praktikus javaslatot szeretném kiemelni, amely tehát a jelenle gi szakmai, már meglevő vagy hamarosan megszülető szakmai kamarai tagság és a gazdasági kamarai tagság közötti kettősséget igyekszik kizárni. Egyetértünk azzal, hogy nem kell kötelezően a gazdasági kamarák valamelyikéhez tartozni olyan tevékenység kapcsán, amely egyébként szakmai kamara tagjaként is folytatható lesz. Tehát például egy magánorvosnak nem kell egyszerre mind az orvosi, mind a gazdasági kamara tagságával rendelkeznie. Ugyancsak gyakorlatilag hasznos és a javaslatot javító módosító javaslat az, amely a közfeladatok egy részének a gazdasági kamarákra való átruházásával együtt a közfeladatok finanszírozására vonatkozó bevételek átcsoportosításával foglalkozik. Természetesen fontos az az indítvány, amely választási lehetőséget és széles mozgásteret enged abban, hogy az Országgyűlés miként biztosítja a kamarai feladatok ellátásához szükséges feltételeket. Ami a közigazgatási feladatok ellátásával kapcsolatos koncepciót illeti, természetesen alapvető kérdése volt a javaslatnak, hogy az állami és a hely i önkormányzati igazgatáshoz képest ez a kamarák által megvalósított igazgatás egy harmadik változatot képez. Ezért tartjuk jelentősnek és támogathatónak azokat az indítványokat, amelyek a kamaráknak a közigazgatás rendszere egészéhez való szervesebb illes zkedését célozzák. Ebből kiemelném azt a fontos javaslatot, amely szerint a területi gazdasági kamara elnökének megválasztásához az illetékes köztársasági megbízott, az országos kamara elnökének megválasztásához pedig a miniszterelnök ellenjegyzése szükség es. Igen konstruktívak és támogatandók azok a javaslatok, amelyek az érdekképviseleti szervezetek és a kamarák viszonyát próbálják tovább tisztázni vagy inkább tisztítani, és távlatilag is kizárják a kamarai szervezet és struktúra zárt egységéből az érdek képviseletek intézményesített képviseletét. A kamarák elnökségét és belső szerveződését illetően úgy gondoljuk, hogy az érdekképviseleti szervezetek véleménye természetesen fontos, de az intézményes részvétel áttörné a kamarai gondolat legfontosabb elveit .