Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VONA FERENC, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
55 Lényegében ez a bizottság, amelynek tagjai a hat parlamenti párt és a szakma legjobb képviselői voltak, a politikai és a szakmai kérdésekben alapos vitát követően hozta meg döntéseit. A bizottság megállapításai szerint ezek a döntések majd tükröződnek a tö rvényjavaslatokban is. Ezek előrebocsátása után szeretnék számot adni arról, hogy a bizottságban lefolyt vita mely főbb kérdések körül koncentrálódott. Elsőként úgy gondolom, arról kell szólnom, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott korlátozások a térbe ni és időbeni korlátok alkalmazásával kapcsolatban milyen nézetek is jelentek meg a mezőgazdasági bizottságban és a vitában. (11.10) Az időbeni korlátozással kapcsolatban, mely a haszonbérletnél jelenik meg, az ellenzéki oldalról felvetették, hogy nem tart ják reálisnak a különbségtételt a hazai és a külföldi haszonbérlők között. Ugyanis a haszonbérlet időtartama vonatkozásában – mint ismeretes – a törvénytervezet szerint egyik esetben 30 év, a másik esetben 10 év lenne. A területi korlátozások vonatkozásába n pedig a termőterületből csak magyar állampolgár vásárolhat földtulajdont. Az ellenzék egy része ezt a megoldást erőteljesen ellenezte és azt hangsúlyozta, hogy ezzel a külföldi tőke beáramlását akadályoznánk meg. A belföldi tulajdonlás birtokhatárait – a miniszter úr által említett 300 hat – már sokkal többrétűen ítélte meg a bizottság a vita során. A kormánykoalíció alapjában véve mind a tulajdonlás, mind a haszonbérlet vonatkozásában elfogadta a területi korlátozás mértékét; azzal a kiegészítéssel, hog y a haszonbérlet esetén a kizárólagos területi korlátozást ki kellene egészíteni az aranykoronaértékekkel is. A belföldi tulajdonlást és tulajdonszerzést illetően nagy örömére szolgált a kormánypárti képviselőknek, hogy a FIDESZ is megváltoztatta korábbi álláspontját, és helyeselte, hogy csak belföldi állampolgárok szerezhessenek földtulajdont. Az ellenzéki oldalról több vélemény jelent meg. Ezek közül az egyik az volt, hogy szükségtelenek a területi korlátozások, és szabadon kell engedni a birtoknagyság n övekedését egészen az amerikai nagyságú farmméretekig. A másik vélemény szerint a jogi személyek által bérelt terület felső határát kell megemelni, mert az – a jelenlegi 2500 ha – a szövetkezetek működését gátolja. Ezt főleg az MSZP képviselője forszírozta . Szintén ellenzéki oldalról vetődött föl az a vélemény, hogy az elővásárlási jogot a törvényben foglaltakon túlmenően nemcsak a haszonbérlő, de a részesművelés esetén is alkalmazni kellene. Ugyancsak ők javasolták, hogy a területi korlátokat ne a törvény fogalmazza meg, hanem rá kell bízni a helyi önkormányzatra, akik esetleg az összterület bizonyos százalékában szabhatnák meg majd a családi birtok nagyságát. Kormánypárti oldalról ellenezték a törvényjavaslatnak azon rendelkezését, mely szerint az elmarado tt térségben fel lehetne oldani a szerzési korlátokat. Ezzel – úgymond – azt érnénk csak el, hogy a legveszélyeztetettebb területen, ahol a legkisebb a lakossági vásárlóerő, alakulnának majd ki nagybirtokok, latifundiumok, és a lakosság csak bérmunkásként tengődhetne itt. Úgy gondolom, hogy a részletes vita és a módosító javaslatok során ez még igen nagy vitát fog kiváltani bizottságunkban. A birtoktagok nagyságával kapcsolatban az ellenzék és a koalíció egyaránt helyeselte az önkéntes földcsere intézményét , a polgári tagosítást, ahogy miniszter úr mondta. S bizottságunk javasolta, hogy a lehetőségektől függően a költségvetés adjon segítséget anyagilag is a birtokegyesítés költségeihez. A törvényjavaslat földvédelemmel kapcsolatos rendelkezései általában – ú gy az ellenzék, mint a kormánypárt részéről igen nagy helyeslésre találtak. De többen felvetették, hogy a mellékletben meghatározott járulék és bírság mértéke nem elég magas és nem elég visszatartó, elrettentő hatású,
