Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
525 Az alkotmányügyi bizottság? (Dr. Salamon László jelentkezik.) Igen, dr. Salamon László elnök úr. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON L ÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. Az azokkal kapcsolatos állásfoglalások jelentésünkben a tisztelt képviselőtársak rendelkezésére állnak. A módosító javaslatok közül csupán egyetlenegy lényeges elemet emelnék ki, mely két frakcióban is megfogalmazódott, a Szocialista Párt és a Magyar Demokra ta Fórum frakciójában egyaránt. Nevezetesen az, hogy a vételi jog kapcsán elidegenítendő lakások vételárából a szerződés megkötésekor 10%nál többet ne lehessen kikötni, kivéve, ha a vevő kifejezetten hozzájárul az ennél nagyobb első részletbeni összeg meg fizetéséhez. Mint ismeretes, ez tehát egy garancia annak biztosítására, hogy a vételi joggal a valóságban lehessen élni, s annak biztosítására, hogy a szerződés megkötésekor követelhető összeg ne legyen megfizethetetlen, ne lehessen megkerülni, és e vonatk ozásban e szabály hiányában megakadályozni a vételi jog tényleges gyakorlását. Ez irányú – ha nem tévedek – szó szerint is egybecsengő, részben Filló Pál által, részben általam előterjesztett javaslatunkat a Kormány támogatja, és úgy gondolom, ez egy igen lényeges elem annak érdekében, hogy ez a törvényjavaslat betöltse a rendeltetését. Egyebekben az alkotmányügyi bizottság szintén támogatja a javaslatokat. Egyébként az általa támogatott és előterjesztett javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot az Országgy űlésnek elfogadásra ajánlja. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Balogh Gábornak, a szociális bizottság előadójának. Felszólaló: Balogh Gábor, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója BALOGH GÁBOR, a szoc iális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A szociális bizottság szintén megtárgyalta – elsődlegesen szociális szempontok figyelembevételével – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslatot, illetve az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat. Elég kritikus szemmel néztük a módosításokat, éppen ezért rendkívül keveset fogadtunk el, illetve javasolunk a Háznak is elfogadásra. Alapvetően két sz empont vezette a szociális bizottságot. Az egyik, hogy valahogy mérsékelje a különbséget a törvény hatálybalépése előtt, illetve az Alkotmánybíróság határozata nyomán már a későbbiek során értékesítésre kerülő, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások köz ött. A másik pedig, hogy az önkormányzat szabadságát minél inkább meg tudjuk őrizni. Éppen ezért, abban az esetben, ha az önkormányzat a most elfogadandó törvényjavaslat nyomán kívánja a lakást értékesíteni, az ne jelentsen az új tulajdonosok számára mérté ktelen hátrányt. Ennek alapján mérlegeltük az egyes módosító javaslatokat. Emiatt javasoltuk például, hogy a jegybanki alapkamat felét vehesse legfeljebb figyelembe az önkormányzat a szerződésben. Ugyanakkor például nem támogattuk Palotás Jánosnak azt a mó dosító javaslatát, amely a különböző helyiségek beszámítási módjának a csökkentésére vonatkozik. Ugyancsak módosítottuk Salamon képviselő úrnak a tartási szerződéssel kapcsolatban benyújtott módosító javaslatát. Mi az életszerű helyzetet vettük figyelembe, vagyis nem elégedtünk meg azzal, amit ő javasol, hogy a tartási szerződés fennállása esetén a jogosult a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárul. Ehhez mi egy kiegészítést fűztünk, amelynek a lényege
