Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
510 Tehát rengeteg probléma van, s végül is például ez utóbbi helyzetnek akár örülhetnék is, hiszen ez azt fogja eredményezni mondjuk 101520 év múlva, hogy amikor az idősebbek kihalnak a szövetkezetekből, akkor az én korosztályom fog több tíz, több százmilliárdnyi mezőgazdasági vagyont működtetni. De hát ilyen mértékben nem szeretnék cinikus lenni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy rendkívül sok gond van, és ezeket a gondokat – megítélésem szerint – ez a törvény nem oldja meg. Próbál foglalkozni ezekkel a gondokkal, nem mindegyikkel, legalább egyet ebből kiemelve mindenképpen megpróbál kezelni, de szerintem nem jól teszi. Egyáltalán az is megkérdőjelezhető, hogy azok a próbálkozások, amelyek a szövetk ezeti törvény módosítására irányultak, vajon elegendőek voltake arra, hogy ezeket a kérdéseket megoldják. Azt hiszem, hogy nem. Azért, mert az elmúlt másfél évben elénk terjesztett különböző módosítások – amelyek származtak a bizottság oldaláról, ahol egy ébként nem volt hatpárti megállapodás, származtak képviselőktől, származtak a Kormánytól – mindmind egy részletkérdésre, napi politikai szempontból fontos részletkérdésre figyeltek. Éppen ezért én azokhoz csatlakoznék, akik azt mondják, hogy veszélyes dol og kiemelni egy kérdést és arra megoldást keresni úgy, hogy a többi részletkérdést majd később külön kívánjuk szabályozni, mert ugyanabba a helyzetbe kerülhetünk, amibe a kárpótlás nyomán kerültünk. A kárpótlásnál is az volt a legfontosabb hiba – ma már lá tjuk – , hogy elkülönítve kezelte a földkérdést a többi más kérdéstől, és így olyan helyzet alakult ki, aminek ma mindannyian ismerjük a káros következményeit. Ezért mi azt szeretnénk, hogy a szövetkezetekben felgyülemlett problémákat, feszültségeket együtt esen egy külön törvényben vagy akár több törvény összefogásával oldjuk meg. Egyébként bizonyos mértékben erre az álláspontra helyezkedik a törvényjavaslat indoklása is, hiszen ugyanerről szól, legalábbis az eleje elmondja, hogy az itt leírt megoldás végkép p nem oldja meg az egész problémát, hanem csupán egy szeletét próbálja meg kezelni, amihez még különböző más intézkedések is szükségesek lesznek a későbbiek során. Ezen elvek előrebocsátásával vettünk részt ennek a törvényjavaslatnak az előzetes vitájában is, amelyet mi hasznosnak ítéltünk. Azt tapasztaltuk, hogy észrevételeink egy része beépült a törvényjavaslatba, egy más része pedig nem épült be. Lehet, hogy hiba volt részünkről politikailag részt venni ebben a tárgyalásban, mert talán így egyesek majd m egpróbálják hozzánk kötni ezt a törvényjavaslatot – amit nem szeretnénk – , de úgy éreztük, hogy a katasztrófaelhárítás kötelezettsége ránk is vonatkozik. Engedjék meg, hogy szóljak a törvényjavaslat néhány részletéről, és ezen részleteken keresztül próbálj ak meg néhány vitát a törvényjavaslat előterjesztői, illetve miközöttünk megvilágítani, és azokban a saját álláspontunkat kifejteni. Itt van például a 4. §, hogy sorba menjek. A 4. § többek között arról szól, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben határoz atképtelenség esetén a megismételt közgyűlés nem hívható össze ugyanarra a napra, hanem a közgyűlés összehívásának rendes útját kell járni, vagyis egy későbbi, 15 napon belüli időpontra kell újabb közgyűlést összehívni. Ezzel kapcsolatban több gond is fele mlíthető. Először is például az, hogy a szövetkezeti törvény több helyen – így például az 5. §ban – átveszi a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a szabályait, így nem érthető, hogy ezen a ponton miért nem alkalmazza a gazdasági társaságokra vonatkoz ó szabályt, amelyik egyébként megegyezik a módosítás előtti szövetkezeti törvény szabályozásával. A gazdasági társaságokról szóló törvény kapcsán létezik egy legfelsőbb bírósági eseti állásfoglalás is, amelyik kimondja, hogy törvényes az az eljárás, amelye t több helyen követtek ez idáig is, tehát meghozható egy olyan döntés – amennyiben a szövetkezet tagjait és kívülálló tulajdonosait erről természetesen előzetesen értesítették – , hogy határozatképtelenség után azonnal összehívnak egy új közgyűlést. Tehát i tt jogi probléma nem merülhet fel. Egy új közgyűlés összehívása nyilvánvalóan többletköltséget fog eredményezni. Egy olyan szektort terhelünk többletköltségekkel – s egyébként ez nem jelentéktelen mértékű – , amelynek a gazdasági helyzete napjainkban ettől a momentumtól eltekintve is rendkívül kedvezőtlen. Ez az
