Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
493 Mit is váltottak ki ezen rendezőelvek a mezőgazdasági bizottság vitája során? A következők merültek fel – először az ellenz éki pártok felvetéseit ismertetem, elsődlegesen az aggályokat. Megítélésük szerint ugyanis az összes tag egyszerű többségi szavazása szigorítást jelent ahhoz képest, amit a hatpárti megállapodás tartalmazott, nevezetesen az Országgyűlés mezőgazdasági bizot tsága indítványa kapcsán kialakított hatpárti konszenzus. Ha egy település szétválásával megjelenik a tagok kétharmados szavazása, ez sem biztos, hogy szerencsés – mondják ellenzéki képviselőtársaim a mezőgazdasági bizottságban. A mezőgazdasági szövetkezet ek kiemelését a többi szövetkezet közül diszkriminatívnak tartják ellenzéki képviselőtársaim, és felmerült, például a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy az Alkotmánybíróságnak az előzetes normakontrollt meg kellett volna ejteni, mert úgy tűnik, ho gy alkotmányossági aggály is van, mert a mezőgazdasági szövetkezeteket másként kezeli a törvényjavaslat, mint a többi szövetkezeti típust. Kétségesnek tartották az ellenzéki képviselőtársak a kétféle szavazási metódust, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Nevezetesen, hogy van egy létszámarányos szavazási elv is a törvényjavaslatban, és van egy vagyonarányos szavazási elv is. Megítélésük szerint ennek a két szavazási metódusnak az egyidejűsége mindenképpen zavart okoz. (9.40) Az ellenzéki képviselőtársak a z egy tag – egy szavazat elvét tartották továbbra is helyesnek; támogatták viszont a kívülálló üzletrésztulajdonosok helyzetbe hozását. Megítélésük szerint a szövetkezeti vezetőknek kedvez ez a törvénytervezet, és nem a tagság zömének, mert a vagyonarányos szavazás bevezetése miatt szerintük, miután ők – mármint a szövetkezeti vezetők – bírnak a vagyon többségével, a tagság majd nézheti magát, amikor ők szavaznak, és a visszamaradó vagyonnal együtt ott maradnak, és esetleg az a visszamaradó vagyon már nem le sz működőképes. Úgy fogalmazta meg az egyik ellenzéki képviselőtársam, hogy ezt – mármint a visszamaradó vagyont – utána öröm lesz majd romjaiból összeszedni. Szocialista párti képviselőtársaim a következő főbb észrevételeket tették: Egyrészt nem tartják i ndokoltnak a szocialisták e törvényjavaslat tárgyalását. Szükségtelennek látják; azért is, mert a szövetkezetek fele még be sincs jegyezve a Cégbíróságon. Megítélésük szerint ez a törvény nem oldja meg az üzletrészforgalom gondját sem, a kívülálló üzletrés ztulajdonosokét meg a munkanélkülivé vált tagokét sem. A szervezeti könnyítéseket a szocialisták támogatnák. Miután ők korábban sem értettek egyet a százszázalékos vagyonnevesítéssel, úgy látják, hogy ez az egész dolog politikai akció – nem több, nem keve sebb. Ez az egész tervezet nem jelent megoldást a mezőgazdasági szövetkezetek számára, bár – mint mondják – ez a változat a mezőgazdasági bizottságéhoz képest az ő olvasatukban már jobb, mint a korábbiak, de több pontja akadályozza, hogy elérje célját. Meg ítélésük szerint, miután minden jogutód szövetkezet felel a fel nem tárt adósságokért – mondják a szocialisták – , épelméjű ember nem fog szétválni. Gyakorlati és gyakorló szövetkezeti elnökök – mert vannak ilyenek többen is a mezőgazdasági bizottságban, ak ik ellenzéki tagjai bizottságunknak – úgy vélekedtek, hogy ez a megoldás olyan, mint halottnak a csók. Annyit érhet el ez a javaslat, hogy a működőképes szövetkezetek gazdálkodását zavarja csak meg. Megítélésük szerint a szövetkezeteket kell olyan helyzetb e hozni, hogy az üzletrésztulajdonosok gondját képes legyen a szövetkezet önmaga megoldani, hogy ők vegyék meg az üzletrészeket a tagoktól, tehát legyen az az üzletrész a szövetkezet vagyona. Volt olyan képviselőtársam az ellenzék részéről, aki úgy véleke dett a tervezetről, hogy csak a bizonytalanságot növeli, a politikai hisztériát fokozza, és ez egy kampánybál lesz itt, a Parlamentben. El kell mondjam azt is, hogy a koalíciós képviselők sem dicsérték ezt a tervezetet, annak ellenére, hogy szívügyüknek ta rtják a módosítás elfogadását. Az érdemi részek megoldásait többen merevnek, túl szigorúnak találták; közölték, hogy e törvény ne javító, hanem megoldó hatású legyen a tsztagság és a kívülálló üzletrésztulajdonosok számára is.
