Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
477 Az egyik: 1990től, éppen az akkori választási kampány idején a törvény adott l ehetőséget az addig tiltott eljárásra, a szövetkezeti földek eladására. Több szövetkezet élt ezzel a lehetőséggel, annak ellenére, hogy már tudott volt, hogy a választási kampányban föllépett pártok egy része pártprogramként a kárpótlást kitűzte célul, teh át valamilyen módon a földalap védelmére szükség lenne. Ennek ellenére a földeladások megindultak, majd fölgyorsultak az országban, folytatódtak a kormányalakítás után, folytatódtak a kárpótlási törvény meghozataláig. A másik, ugyancsak reformkommunista id őben született törvényi rendelkezés arra adott lehetőséget, hogy a szövetkezeti vagyon felét felosszák a tagok között, és erről úgynevezett vagyonnevesítési igazolásokat adjanak ki. Ez a vagyonnevesítés ugyan 1990től nem volt kötelező, de részletes eligaz ítást a jogszabály nem tartalmazott. Ez annyit jelent, hogy az ország különböző részein különféle megoldások születtek. Egy dologban azonban ezek a módszerek azonos eredményre vezettek. A vagyonnevesítési határozatokat előkészítő tszvezetők – nyilván a so rs kifürkészhetetlen akarata folytán – általában többszörösét kapták, mint az egyszerű tagok. Miután a szabadon választott Országgyűlés csak másfél év múlva hozta meg a szövetkezetekről szóló törvényt, e másfél éves késedelem bőséggel elegendő volt arra, h ogy a reformkommunista jogszabályokat az elnök urak ellenőrizetlenül, saját szájuk íze szerint értelmezhessék, és bonyolítgathassák le saját hatalmuk átmentését. Ebben a helyzetben, tehát önálló mezőgazdasági bizottság hiánya mellett, ilyen törvényi lehető ségek mellett és e teljes ellenőrzésmentesség mellett kezdődtek el azon törvényjavaslatok beterjesztései, amelyek érintették a földet, a kárpótlást, a szövetkezetet és így tovább. Ezek a törvényjavaslatok – ma már utólag látjuk – már akkor sem, 1991ben, majd 92ben sem foglalkoztak az addig kialakult helyzettel, nem is minősítették az 1990től történt változásokat, ezért nagyban hozzájárultak a zűrzavar további fokozódásához. Egy sajátos kettősség volt megfigyelhető: az Országgyűlés minderről semmit nem t ud, nem kéri számon a jogalkotási törvény betartását a Kormányon 1991ben sem és 92ben sem, ezzel szemben a mezőgazdaságból élő lakosság azt várja, hogy a Kormány végre találjon ellenszert az 1990 óta őt irritáló jelenségekre, hozzon megfelelő szabályokat . Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a lakosság egy része ma is még naivan ebben bízik. Említettem, hogy az 1991es, 92es törvényjavaslatok, amelyeket a mezőgazdasági tárca nyújtott be, nem feleltek meg a jogalkotási törvény előírásának. (19.50) A jogal kotási törvény 18. §ában írtak ellenére ugyanis akkor sem ismertette a tárca a képviselőkkel az országban kialakult helyzetet, így légüres térben hoztunk törvényeket, amelyek az 1990től beindult zűrzavarokhoz újabb visszaéléseket társítottak, és ezzel to vább fokozhatták a zűrzavart. De nehogy azt higgyék, hogy elméleti ez a fejtegetés, két nagyon konkrét példára fogok most utalni. A szövetkezeti átalakulásról szóló törvény kapcsán hozott átmeneti törvény 25. §ának (3) bekezdése kimondja azt, hogy az árve rések lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földeket egy pótlólagos vagyonnevesítéssel kell a tagok tulajdonába adni. Eddig a törvény. A törvény azonban nem mondja meg azt, hogy itt tag alatt kit is kell érteni? Általában a törvény a tag kate góriája alatt több helyen többfélét ért. A vagyonnevesítés rendes szabályai szerint ugyanis azokat kellett ebben részesíteni, akik 1991. január 1jén és 1992. március 20án egyaránt tagjai voltak a szövetkezetnek. E személyek egy része – tehát akik már egy szer kaptak vagyonnevesítést – 1992. március 20a után kivált a szövetkezetből annak rendje és módja szerint. A kérdés az, hogy a pótlólagos vagyonnevesítés során e kivált kört figyelembe kelle venni, vagy sem? Nincs rá szabály. Ebből következően az orszá gban pontosan kétféle megoldás alakult ki: egyik felében figyelembe vették az országnak, a másik felében nem. A
