Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
475 érzi azt a felelősséget – és ez nem kampányfogás – az ország jövőjéért, és én is ezt mondtam, hogy a termőföld külföldiek részére való átmeneti korlátozását tartjuk szükségesnek. Az ország jövője fog attól eldőlni, hogy kik és hogyan fogják felvásárolni – fill érekért – a magyar termőföldet. Ez a felelősség nem tévesztendő össze a kampányfogással. Egyszerűen arról van szó, hogy itt nem lehet liberális felfogás. A liberális felfogás az, hogy most ezt nem lehet megengedni, sokkal nagyobb a tét. Köszönöm szépen. EL NÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Közlöm Szabó Lukács képviselő úr felvetésével kapcsolatosan: az általános vitát holnap lezárjuk, de szükség esetén újból megnyitható lesz, a másik törvényjavaslattal kapcsolatban. Most pedig megadom a szót dr. Balás István képv iselő úrnak, a Magyar Piacpárt részéről, felszólalásának elmondására. Felszólaló: Dr. Balás István (Magyar Piacpárt) BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kezdem, ahol Török Ferenc képviselő úr abbahagyta: valóban egy, az ország jövőjét alapvetően meghatározó törvényjavaslatot tárgyalunk. Hasonló fajsúlyos törvénytárgyalásra 1992 nyarán került sor, amikor a privatizációs törvényeket tárgyaltuk. Arról van szó valójában, hogy perspektivikusan milyen lesz a magyar földforg alom, milyen kereteket biztosítunk, milyen előzmények után milyen célt tűzünk ki, és az eszközrendszer – amit a javaslat tartalmaz – alkalmase ezen célok elérésére. Közismert, hogy a magyar mezőgazdaság a 80as évek elejéig sikerágazat volt, a 90es évek elejére azonban teljesen megroggyant. Hazánkban korábban is és még ma is milliók élete és létfenntartása kötődik a mezőgazdasághoz, közvetve vagy közvetlenül. Már 1990ben világossá vált, hogy a válságos helyzetben lévő mezőgazdaság talpraállításához egy á tfogó programra lenne szükség. Egy ilyen átfogó program szakmai, politikai gondozása érdekében az Országgyűlésben az egyik képviselőtársunk – az alakuló ülést követően nem sokkal – egy önálló mezőgazdasági bizottság fölállítását kezdeményezte. Ezt a bizott ságot – különböző okokból – a Ház két és fél évig nem állította föl, ezzel szemben e két és fél évben számtalan, a mezőgazdaság területét érintő törvény beterjesztésére, vitájára, elfogadására, majd a törvények módosítására, a módosított törvények újabb mó dosítására került sor. (19.40) Maga a bizottság csak 1992. október 13án állt fel. Ebben a két és fél évben születtek földkérdéseket döntően befolyásoló törvényeink között például a szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény, a kárpótlási törvény, a földkia dó, földrendező bizottságokról törvény stb. Logikailag egy jogász számára nem kétséges, hogy mi lett volna a logikus sorrend. A földtörvénnyel indul, s ezt követi az összes többi. Ezzel szemben most kialakult egy tényleges helyzet, mely tényleges helyzet i smertetéséről eddig nem hallottunk. Magyarországon törvény írja elő azt, hogy egy törvényjavaslatot miként kell előkészíteni, mik annak a feltételei. A jogalkotásról szóló törvény 18. szakasza ezzel kapcsolatban a következőket írja: A jogszabály megalkotás a előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmigazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, és minderről a jogalkotót tájékoztatni kell. Tis ztelt Ház! A törvény nem öncélúan írja elő ezt az eljárást. Ha ezt az előkészítési menetrendet nem tartják be, mely egyébként több évtizedes jogalkotási tapasztalaton alapul, akkor sorra születhetnek megalapozatlan, végrehajthatatlan törvények, melyek csak zűrzavart, csak jogbizonytalanságot okoznak.
