Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSUPOS LAJOS (MDF)
457 Most 6 órakor az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság az Országház főemeleti 64es teremben ülé st tart, ahol a lakásokra vonatkozó 15277es számú törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. Tehát most 6 órakor. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tehát következik Zsupos Lajos képviselő úr a Magyar De mokrata Fórum képviselőcsoportjából, és átadom az ülés vezetését Vörös Vince alelnök úrnak. (Hodosán Róza tapsol.) (Az elnöki széket Vörös Vince alelnök foglalja el.) Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Enged jék meg, hogy bevezetőben elmondjam, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék néhány választ adni olyan kérdésekre, amelyek nem voltak egyértelműek, vagy nem voltak pontosan, illetve szeretnék tényszerű kiigazítást adni néhány esetben. Azzal kezdeném , hogy a Torgyán úr által elmondottak nem teljesértékűen fedik a valóságot. Csak onnan induljunk ki, hogy a külföldiek tulajdonlása vonatkozásában a törvény 7. §ának (1) bekezdése világosan és egyértelműen leszögezi azt, hogy sem külföldi magánszemély, se m külföldi jogi személy nem vásárolhat magántulajdont. Az más dolog természetesen, ha belemegyünk abba a vitába, ami már többször előjött a Parlamentben, hogy kijátszható a törvény. De úgy gondolom, ha ezt feltételezik, akkor be is csukhatnánk a kaput, his z minden törvény kijátszható valahol és valamikor. A következő megjegyzésem a termőföldszűküléssel kapcsolatos. Azt tudnám mondani, hogy a korábbi időszakban a magyar Kormány valóban méltatlanul bánt a magyar termőfölddel. De úgy gondolom, ebben a törvényj avaslatban is a földvédelem elfogadható színvonalon kifejezést nyert, és már jelentősek azok a bírságok, amelyek szankcionálják a törvény megsértőit. Egyébként több javaslat van arra – azt hiszem, az SZDSZnek is van ilyen irányú javaslata – , hogy ezeket a bírságokat tovább kell emelni. Nyilvánvaló, hogy ez a Parlament megfontolásán múlik, és ha úgy döntünk, lehet tovább emelni ezt a bírságot. (18.00) Az önkéntes földcsere intézményét is kárhoztatta az előttem szóló. Nyilvánvaló, benne is van a törvényben a z, hogy ezzel nem teljes értékű megoldást kívánt adni a törvényalkotó. Éppen ezért azt is beletette a törvénybe, hogy új törvényjavaslatot kell a későbbiek során az általános birtokrendezésre vagy tagosításra – ahogy tetszik – alkotni. De hát az idő véges, és nyilvánvaló, hogy ebbe a ciklusba ez már nem fér bele. Az önkéntes földcsere intézménye részleges megoldás, de bizonyos esetekben elfogadható. És amit nem lehet ennek keretében megoldani, azt a későbbiek folyamán az álalános birtokrendezés keretei közö tt meg lehet oldani. A földbirtok felső határával kapcsolatban azt kell elmondani, hogy ez egy politikai döntés volt a Parlament részéről. Én elmondtam – és többen is elmondták – , hogy egy hatpárti konszenzus született voltaképpen, mind a hat párt és a füg getlenek is részt vettek abban a kodifikációs bizottságban, amelyik meghozta a maga politikai döntéseit, és a politikai döntések alapján fogalmazódott meg a törvényjavaslat. Ott ez hangzott el, hosszan lehetne pró és kontra sorolni az érveket, hogy miért n em 400 ha és miért 300 ha; de ugyanígy szólnak érvek a kisebb birtoknagyság mellett is. Úgy gondolom, hogy ez, amit ma a törvény megfogalmaz, lehetővé teszi azt, hogy az átlagos körülményekkel rendelkező gazdaság hatékonyan és versenyképesen tudjon dolgozn i. Aztán nyilvánvalóan vannak olyan területek is, ahol sokkal kisebb birtoknagyság mellett is meg lehet valósítani ezeket a dolgokat, tehát ez egyáltalán nem lezárt kérdés.
