Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 28. hétfő, tavaszi ülésszak 7. nap (364.) - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
442 Köszönöm a szót, Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Indítványomban tizenhat Nógrád megyei település kérését közvetítem a magyar Országgyűléshez, amelyben arra kérik önöket, hogy az Orsz ággyűlés létesítsen helyi bíróságot Szécsény városában. Szécsényben 1905ben az igazságügyminiszter megbízásából kezdte el tevékenységét a helyi bíróság, és 1978ban a járási rendszer megszüntetésével együtt szűnt meg a bíróság tevékenysége. (16.10) Ezutá n a bíróság épületét megvásárolta a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, és a termelőszövetkezet központi épülete lett. A szövetkezeti átalakulás révén a termelőszövetkezetből több önállóan gazdálkodó egység kivált, ezért a jogutó d II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és az Industria Kft. úgy ítélte meg, hogy az épület fenntartása számára már túl költséges, és a bíróság volt épületét értékesíteni kívánja – természetesen elsősorban a régi funkcióra. Ezért rendkívül id őszerű az, hogy a magyar Országgyűlés most tűzze napirendjére ezt a kérdést, hiszen lehet, hogy ha az épület értékesítése más célra történik meg, akkor Szécsény város ettől a lehetőségtől elesik. Tisztelt képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy nekünk nemcsa k a törvényeket kell megalkotnunk, hanem biztosítanunk kell a bíróságok számára a feltételeket, hogy a törvényeket be is tudjuk tartatni. Ezért kérem önöket, hogy amikor szavaznak ebben a kérdésben, ezt is gondolják át, és indítványomat szíveskedjenek napi rendre tűzni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.) Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Javaslom az Országgyűlésnek az önálló indítvány napirendre tűzését. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 114 igen szavaza ttal, 46 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett az önálló indítványt napirendjére tűzte. Következik Gáspár Miklós kereszténydemokrata párti képviselő úr önálló indítványa az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításár a 15389es számon, és ezzel összefüggésben a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, 1949. évi XX. törvény módosítására 15390es számon. Kérdezem képviselő urat, kíváne szólni. KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! Magyarországon az aktív és a passzív választójog, vagyis a választójogosultság és a választhatóság feltételei lényegében egybeesnek, a választhatóság tekintetében tehát nincsenek magasabb követelmények előírva. Ezzel szemben számos nyugateurópai dem okratikus jogállam választójogi rendelkezései szerint meghatározott körbe tartozó személyek eleve nem választhatók, és így nem is jelölhetők országgyűlési képviselőnek. Ebbe a körbe tartoznak például a csődbe jutott kereskedők, a rendszeres állami szubvenc iót kapó vállalatok vezetői, továbbá az alkalmazás megszüntetésétől számított meghatározott ideig a hadsereg tisztjei, a bírák, a közigazgatás és a közszolgálat vezető tisztségviselői. A választhatóság tekintetében gyakori magasabb korhatár előírása is. Az általam a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, valamint az országyűlési képviselők választásáról szóló törvények módosítására benyújtott törvényjavaslatok, az előzőekhez hasonlóan, a választójogosultság változatlanul hagyása mellett kimondják, hogy egy megha tározott körbe tartozó személyek nem választhatók országgyűlési képviselőnek, s így képviselőjelöltek sem lehetnek. Kik azok a személyek, akik e meghatározott körbe tartoznak? A törvényjavaslatok szerint nem választható országgyűlési képviselőnek az, aki h ivatásos állományú tisztként szolgálatot teljesített a volt BM III/IIIas csoportfőnökségnél, illetve elődeinél;
