Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
406 nappal összekapcsolva szeretném felhívni a kormánypártok, de a z ellenzék képviselőinek is a figyelmét, hogy amikor ennek a paragrafusnak a szavazására sor kerül, támogassák ezt a javaslatot. Ma van egy konferencia, ahol az Európa Tanács képviselőivel is ezt a kérdéskört járják körül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (T aps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kőszeg Ferenc képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lassanként állandó be vezető fordulata lesz a parlamenti felszólalásoknak az, hogy egyegy törvényjavaslatról már minden érv, minden ellenérv, minden lehetséges megjegyzés elhangzott, ezért megpróbálom kerülni azokat a konkrét dolgokat, amelyek az általános vitában eddig már el hangzottak. Nem tudom ezeket teljes mértékben elkerülni, mert például csatlalkoznom kell Hack Péter képviselőtársamhoz és frakciótársamhoz, aki kifejezte elismerését a tárgyalások menete és a tárgyalásokat vezető államtitkár úr iránt. Én mint a tárgyalások egyik résztvevője megerősítem azt, hogy ezek a tárgyalások valóban jó hangulatúak voltak, és ezt a dicséretet – ha szabad ezt a szót használnom – szeretném kiterjeszteni a Kormány nevében részt vevő szakértőkre, elsősorban Zsuffa helyettes államtitkár úrr a, és a rendőrséget képviselő szakértőkre, élükön az országos rendőrfőkapitánnyal. Azt hiszem, anélkül hogy elismerésre és viszondicséretre vadásznék, talán nem jogtalan, vagy nem hangzik öndicséretnek, ha azt mondom, hogy az ellenzéki pártoknak és az SZDS Znek a tárgyaló küldöttei ugyancsak konstruktív módon vettek részt ebben a vitában. S azt hiszem, hogy a végül elfogadásra előterjesztett és remélhetőleg hamarosan elfogadásra kerülő törvényjavaslat számos eleme, számos megfogalmazása, számos gondolata tő lünk származik. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy leszögezzem az érdemeinket, és hogy elvárjam a rábólintást ezekre az érdemekre, hanem azért, mert hosszú időn keresztül, egészen a közelmúltig, egészen addig, ameddig ezekre a tárgyaláso kra sor nem került, igen gyakran hangzottak el olyan megjegyzések, és igen gyakran sugalltak a Kormány képviselői, illetve a kormánykoalíció képviselői olyan gondolatokat, mint hogyha ennek a rendőrségi törvénynek az elfogadását az ellenzéki pártoknak és e lsősorban a Szabad Demokraták Szövetségének valamiféle ellenállása akadályozta volna. Boross Péter jelenlegi miniszterelnök, akkori belügyminiszter úr 1992. március végén egy fórumon azt mondta – és azért idézek egy MDFfórumon tett megjegyzést, mert ott h angsúlyozta azt, hogy a parlamenti expozéjában is el fogja ismételni ezt – , tehát azt mondta, hogy aki elfogadja ezt a törvényt, az közbiztonságot akar, aki nem fogadja el, az pedig nem akar. Nos, én azt hiszem – tulajdonképpen már korábban is megtettük, d e most, a viták lezárultával azért érdemes még egyszer elmondani – , hogy sosem állt fenn olyan helyzet, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ellenezte volna, hogy rendőrségi törvény jöjjön létre. Az azonban igaz, hogy a törvénynek azt a formáját, amelyet 19 92 márciusában a Kormány benyújtott, azzal kapcsolatban igen sok kritikai fenntartásunk volt, de mindig is, kezdettől fogva is az volt az álláspontunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak az alapján meg kell kezdődnie a hatpárti tárgyalásoknak azért, hogy kial akuljon egy olyan törvényszöveg, amely valamennyi fél számára elfogadható. Tehát azt gondolom, igen káros dolog volt az, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban hosszú időn át ment a közvéleménynek egy olyanfajta befolyásolása, vagy – hogy így mondjam – félretájékoztatása, amely arról szólt, hogy itt van egy mindenki számára elfogadható javaslat, amelynek az elfogadása útjába a Szabad Demokraták Szövetsége gördít akadályokat. Ez a helyzet sosem állt fenn. S én nagyon örülök annak, hogy végül a FIDESZ j avaslatát magáévá tette a Kormány, és a FIDESZ javaslatára létrejöttek ezek a hatpárti tárgyalások. De hát még egyszer
