Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között, a harmonizált rendszer I–XXIV. fejezetébe tartozó termékekre alkalmazandó elbánásról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
399 kihirdetéséről szóló t örvényjavaslat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést 15 297es számon kapták kézhez. Most megadom a szót Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének, a napirendi pont előadójának. Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsola tok minisztere, a napirendi pont előadója KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 15 297es számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, rövidítve a z EFTA tagállamai között Genfben, 1993. március 29én aláírt szabadkereskedelmi megállapodásrendszer eleme. E megállapodásrendszer része az agrártermékek kereskedelmét szabályozó magyar – finn jegyzőkönyv, amelyet az Országgyűlés 49/1993as határozatával e rősített meg. A Finn Köztársaságban az egyezmények megerősítésének jogi eljárása elhúzódott ez év január végéig. Az új szabadkereskedelmi megállapodás és a kétoldalú mezőgazdasági jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között 1994. március 1jén lép hatályba. Emiatt kérte a Kormány a törvényjavaslat tárgyalását sürgős eljárásban. Köszönettel tartozom a tisztelt Háznak, hogy zsúfolt napirendje mellett ezt lehetővé tette. A magyar – finn mezőgazdasági jegyzőkönyv hatálybalépésével megszűnik a pi acnyitási kötelezettségek korábbi, magyar szempontból hátrányos egyensúlyhiánya. A magyar kivitelben újabb fontos termékeket, például húsféléket, húskészítményeket, mézet, zöldséget, gyümölcsöt sikerült az egyezmény hatálya alá vonni. A magyar fél egyes te rmékek esetében kisebb mennyiségekre nyújt csak beviteli lehetőségeket. Ily módon az új megállapodás eredményeként az agrárszektorban a korábbiakhoz képest jelentős többletelőnyökre számíthatunk. Tisztelt Országgyűlés! A Finn Köztársaság és a Magyar Köztár saság között létrehozott új mezőgazdasági jegyzőkönyv összességében olyan előnyöket kínál, melyek javíthatják gazdasági és kereskedelmi pozícióinkat a finn piacon. E pozitív értékelést alátámasztja az Országgyűlés mindhárom bizottsága, a mezőgazdasági, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi, valamint a külügyi bizottság is, melyek egyhangúlag egyetértettek a törvényjavaslattal. Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a magyar – finn mezőgazdasági jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Kertész Zoltán, a mezőgazdasági bizottság előadója KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. a mező gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk egyhangúlag támogatta ennek a javaslatnak az elfogadását, annál is inkább mert ez egy régebbi sérelmet orvosol, hisz a miniszter úr említette, hogy 1974ben ki csit nagylelkűek voltunk finn barátainkkal szemben. Ezt most szűkítjük, a magyar lehetőséget pedig növeljük. A jelenlegi exportstruktúrában kb. 20%ot tesz ki a mezőgazdaság, ezt mintegy 50%kal is növelhetjük, hangsúlyozom, akkor, ha lesz megfelelő mennyi ségű és minőségű árualapunk. Hozzá kell tennem a jelenlegi eredményeket figyelembe véve, hogy milyen hatalmas csökkenés volt úgy a sertéstenyésztésben, mint a tehénlétszámban. Nagyon fontos az, hogy a kvótaemelésen túl vámkedvezmények is életbe lépnek ezen túl, és azt is hangsúlyoznom kell, hogy a többi visegrádi ország nem kapott ehhez hasonló kedvezményeket, s
