Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
356 sértett abban lesz érdekelt, hogy ne fogja el a hatóság az elkövetőt. Ez egy rossz állapot, amelyre a jogalkotónak valamilyen választ ki kellene dolgoznia. Olyan megoldásokon kell törni a fejünket – ez már úgy tűnik, a következő parlament feladata – , amely megoldások az elkövetőt érd ekeltté teszik a kár megtérítésében, mert a kár megtérülési arányát növelni kell. Az áldozat érdeke alapvetően a kár megtérülése. Sokkal nagyobb érdeke a vagyon elleni bűncselekmény áldozatának, hogy az ő kára megtérüljön, mint az elkövető megbüntetése. En nyiben ezt az érdeket méltányolnunk kellene a jogalkotásnál. Méltányolnunk kellene – és minden ellenkező híresztelés ellenére a mostani törvény nem ad választ ebben a kérdésben – , hogy a sértettek sokszor félnek az eljárás alá vont elkövetők bosszújától. A sértetteket, tanúkat védő szabályokat még nem nyújtotta be a Kormány. Indokolt lenne a büntetőeljárási törvény olyan módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságokkal együttműködő, az igazság kiderítésében közreműködő tanúk és áldozatok védelemben rés zesüljenek. Gondot okoz a bűnözés alakulásával kapcsolatban a statisztika. Igazából nem szerettem volna erre kitérni, de éppen a tegnapi újságok egyikében is Kónya Imre utal erre a statisztikára. Én a kedvező változások forrásaiban alapvetően osztom az Ors zágos Rendőrfőkapitányság értékelését. Az Országos Rendőrfőkapitányság értékelése azt mondja, hogy az összbűnözés volumenének pozitív irányú változása összefügg a büntetőjogi értékhatárok módosításával, a biztosítások feltételeinek módosításával, riasztó, jelző, védelmi berendezések terjesztésével, őrzővédő személyi biztonsági szervek gyarapodásával stb., stb. Figyelembe kell venni, hogy a statisztika nagyon becsapós. Az 1993as statisztikából azt látjuk, hogy – a bűnözés változásában a havi bontásban – az első három hónapban nem csökkent a bűnözés. Februárban majdnem 10%kal, és márciusban is majdnem 10%kal nőtt. Áprilisban 3%os csökkenés, majd májustól – a Btk. hatálybalépésétől kezdődően – 17, 29, illetőleg 38%os csökkenés tapasztalható az előző é v azonos hónapjához képest. Nyilvánvaló, hogy az igazi nagy fordulat májusban állt elő. De ez a statisztika azért viszonylagos, mert ebből a statisztikából bizonyos kérdésekre nem tudunk választ kapni, és szakértők sem tudják megmagyarázni azt, hogy mi az indoka annak, hogy 1992ben minden harmadik hónapban – tehát márciusban, júniusban és szeptemberben – ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. A januári adat 1992ben – csak az első két számjegyét mondom az öt számjegyű adatnak – : 29000 bűncselekmény. Február: 2900 0, március: 45000. Majdnem megduplázódik. Április: 32000, május: 36000, június: 52000. Tehát 3 hónaponként van egy ilyen ugrás, itt újabb 26000, 28000, majd megint 48000. Ez a három hónapos ciklus a bűnözés alakulásában több mint gyanús. Sokan azt mondják, hogy a negyedéves statisztikák zárása nagyobb hatással van erre a görbére, mint a bűnözők rapszodikus bűnelkövetési módja. Minden harmadik hónapban több bűncselekményt követnek el, mint az előző két hónapban. Ez a statisztikák viszonylagosságát mutatja. E zért a statisztikákra kevéssé tudunk támaszkodni. Sokkal inkább tudunk támaszkodni arra, hogy bizonyos egyes bűncselekménytípusoknál milyen változások történtek. Itt a változások pozitívak. Ebben nagy szerepe van a rendőrségen belül végrehajtott reformokna k. Nagy szerepe van a végrehajtó állomány és a parancsnoki állomány rendkívül áldozatos tevékenységének, de nagy szerepe van egyéb intézményeknek is, mint például a vagyonvédelmi szervezetek működése. Mindezek alapján milyen további lépéseket kell tenni mé g a következő hat hónapon belül? Tehát a kihirdetés és a hatálybalépés között? Megítélésem szerint az első és legsürgetőbb lépés a büntetőeljárási törvénybe átvezetni a rendőrségi törvényből következő változásokat. Hiába lesznek meg a jövő hónaptól, illető leg a hatálybalépés következtében szeptembertől például a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának feltételei, ha nincs szabály arra, hogy ezeket a titkosszolgálati eszközöket a bíróság hogyan használhatja fel. Márpedig jelenleg erre nincs szabály, és erre a rendőrségi törvény sem ad választ.
