Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
352 sem csupán rendőrségi rendészet útján képzelhető el, hanem más rendészeti szakigazgatási szerv is elláthat ilyen feladatot. Alaptételként tehát elfogadhatjuk azt a jól elfel ejtett és ezért ma már kevésbé ismert álláspontot, hogy az önkormányzat ilyen rendfenntartó rendészeti szerve nem más, mint az önkormányzat sajátos szakszolgálata. Ezek a szakszolgálatok a jogosítványaikat az önkormányzati közhatalomtól kapják. E szervezet már nem szükségképpen fegyveres testületi szolgálat, hanem közszolgálat, következésképpen nem feltétlenül igényel rendőrségi szerveződést. Példaként talán itt a lengyel megoldást említhetném. Mindebből pedig az következik, hogy a rendfenntartás nem kizáró lag rendőri funkció, azt az állami és önkormányzati közhatalom szükségleteihez és igényeihez kell igazítani mind a tevékenység, mind a szervezet tekintetében. Vagyis a logikát kell helyretennünk, nem állami rendészeti funkciók átengedéséről van szó, hanem a rendészeti funkciók igénye szerinti telepítéséről az állami és önkormányzati hatalomhoz. Az elmondottakból viszont az következik, hogy ha a demokrácia, a jogállamiság és az önkormányzatiság értékeit, valamint a belőlük eredeztethető alapelveket elfogadju k, továbbá tiszteletben tartjuk, akkor nem helyes, hatását és eredményét tekintve pedig kifejezetten káros az önkormányzatok egyetértése nélkül kívülről olyan megoldást ráerőszakolni az önigazgatás szerveire, amely nem az említett helyi szükségletből fakad . Mivel a törvényjavaslat ezeket a nagyon alapvető problémákat is felveti, ezért a megfelelő megoldás kialakítása mindannyiunk átháríthatatlan, közös ügye kell hogy legyen. Az elmondottakra tekintettel indítványozom, hogy a Belügyminisztérium a rendőrségi törvény hatálybalépését követően rövid időn belül terjessze a Parlament elé a rendészeti törvényt. Ennek kidolgozása során az önkormányzatokkal együttműködve vizsgálja meg, hogy vane az önkormányzatoknak sajátos rendfenntartó szükséglete, és vane igényük ehhez saját rendészeti, rendfenntaró szervezetre vagy sem. A rendészeti törvényben kell meghatározni, hogy mely szükségletek elégíthetők ki az önkormányzatok szakszolgálata révén és melyek az államrendőrségi fegyveres szervezet útján. A rendészeti törvény ben kellene meghatározni azt is, hogy milyen jogosítványokat kapjanak az önkormányzatok a helyi közbiztonság fenntartásához. Ezáltal értelmet kapna az önkormányzatokról szóló törvény 8. §ában foglalt megfogalmazás, mely az önkormányzatok kiemelt feladatáv á teszi a helyi közbiztonságról való gondoskodást. Véleményem szerint biztosra vehető, hogy az egyes helyi közösségeknek igenis volt és van sajátos rendfenntartó szükséglete, és igenis van igénye ehhez idomuló rendfenntartó rendészeti szerv létesítésére. E zzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy hazánkban helyileg megszervezett rendfenntartásnak több száz éves múltja és hagyománya van. E tapasztalatokra a rendészeti tevékenység korszerűsítése során lehetne és kellene támaszkodni. A közbiztonsá g javítását célzó helyi rendészeti szervezet létrehozásának igényét bizonyítják az egyre szaporodó polgárőrszervezetek is, melyekben ma már több száz csoportban 2530000 polgár vesz részt. De említhető itt a különböző fegyveres, őrzővédő kft.k és magánbi ztonsági cégek iránt megnyilvánuló egyre növekvő kereslet is; a meglévő különböző, nem rendőrségi rendészeti szervezetekről, így a közterületfelügyeletről, mezőőrökről, piacrendészetről stb. már nem is beszélve. Elképzelhető ugyanakkor olyan megoldás is, hogy a helyi önkormányzatnak van rendészeti rendfenntartó szükséglete, igénye, de a gazdasági okok miatt nem tudja létrehozni e célra a saját rendészeti szervet. Ilyenkor az állami közhatalomnak kell gondoskodni az állampolgárok közbiztonsághoz való jogána k érvényesítéséről. Úgy gondolom, nem kell kiemelnem, természetesen vannak olyan rendfenntartó szükségletek, amelyek más szervezetek által nem helyettesíthető módon igénylik az államrendőrség jelenlétét. Ilyen nyilvánvalóan például az állam büntetőhatalma érvényesítésének a területe, a bűnüldözés, bűnmegelőzés, továbbá a karhatalmi egységek bevetésével történő rendfenntartás vagy a nem
