Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - Dr. Egon Klepsch, az Európai Parlament elnökének és kíséretének köszöntése - EGON KLEPSCH, DR. az Európai Parlament elnöke:
335 Az Európai Unióban való tagsághoz négy elemi előfeltételt kell teljesíteni: az adott országnak – szabad jogállamnak kell lennie; – pluralista demokráciát kell gyakorolnia; – szociá lis piacgazdaságot kell folytatnia és – késznek kell lennie szuverenitása feladására. A négy alapkövetelményhez további feltételként még hozzájön: – az úgynevezett "acquis communautaire" teljes átvétele, azaz, a teljes eddigi birtokállapot átvétele a Római Szerződések és az ebből következő jogszabályok alapján; – a Maastrichti Szerződés átvétele valamennyi célkitűzésével együtt, azaz a politikai finalitásé is. Társulási egyezmény mint a helyes első lépés Alig néhány évvel a kommunista rendszerek összeomlása után, a mélyreható változásokat követően Magyarország és a többi közép- és keleteurópai ország arra törekszik, hogy a fenti feltételeknek teljes egészében megfeleljen. Az önök országa és a szomszédos államok, amelyek korábban a Kölcsönös Gazdasági Segíts ég Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés keretében szovjet dominancia alatt tömörültek, most szabadon mindent megtesznek azért, hogy képesek legyenek megküzdeni az új kihívásokkal. A további újjáalakításban segíteni és támogatni akarjuk önöket. A megkötött társulási egyezmények eszközül kell szolgáljanak a teljes integráció előfeltételeinek megteremtéséhez. A demokrácia és az emberi jogok Európai Parlament által képviselt alapelvei megfelelnek a Magyar Köztársaság Kormánya által kinyilvánított, a demokrácia elveinek követésére és megszilárdítására irányuló akaratnak is. Az "EU – Magyarország Parlamenti Vegyesbizottság" alkotmányozó ülése A fenti elképzelések és meggyőződések az Európai Közösség és Magyarország közötti társulási egyezmény megkötéséről folyó tárg yalások eredményeként alakultak ki. A gazdasági és kereskedelempolitikai jellegen túl ez az "Európaszerződés" új, sajátos minőséggel is bír. Idetartozik elsősorban a megállapodás szerinti politikai párbeszéd. Ezt parlamenti szinten az "EU – Magyarország Köz ös Parlamenti Vegyesbizottság" keretében fogjuk folytatni. Ez a bizottság ez év január végén tartotta alkotmányozó ülését Budapesten. A kapcsolatok ott megmutatkozó lényege nagy bizakodásra ad alkalmat. Az Európai Parlament éllovas szerepe Az Európai Unión ak a közép- és keleteurópai országokhoz fűződő viszonya újraalakítása során az Európai Parlament kezdettől fogva az éllovas szerepét vállalta. Kritikusan megvizsgáltuk az Európa Bizottság és a négy visegrádi ország – Magyarország, Lengyelország, Cseh és S zlovák Köztársaság – , valamint Bulgária és Románia közötti tárgyalások során elért eredményeket, és az egyes társulási egyezményeket alapos megvitatás után túlnyomó többséggel jóváhagytuk. Magyarország esetében az Európai Parlament jóváhagyása már az 1992. szeptemberi plenáris ülésen megtörtént. Az Európai Parlament minden esetben határidőre teljesítette feladatát. Ezzel szemben a tizenkét tagállam nemzeti parlamentjei időközben csak a Magyarországgal és a Lengyelországgal kötött társulási egyezményt ratifi kálták teljesen úgy, hogy azok február 1jén hatályba léphettek. A többi társulási partner esetében a nemzeti parlamentek többsége nagy késedelemben van. Az Európa Tanács 1993 júniusában Koppenhágában, valamint október végén és decemberben Brüsszelben tart ott ülésein nyomatékosan felszólaltam a ratifikálási eljárás teljes lezárásáért. Stabilitási szerződés Európa számára. Üdvözöltük az állam- és kormányfők "Európai Stabilitási Szerződés" megkötésére irányuló szándékát.
