Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
274 lapnál dolgoznak, hanem a tulajdoni formától függetlenül minden újság, minden olyan lap vezető munkatársa, amely 30000 vagy annál magasabb példányszámban jelenik meg. Én úgy gondolom, ezen módosító indítvány elfogadása e setén a tisztelt Országgyűlés, a tisztelt Ház elismeri a sajtó rangját, de ezen túlmenően elismeri annak méltóságát. Ha a magyar újságíró társadalom ezen indítványt, ezen törvényi rendelkezést elfogadja, akkor bizton tudom, hogy saját érdekében fogadja el, hiszen az újságíróknak legalább annyira érdeke, mint e törvényt kívánó, vágyó minden polgárnak az, hogy saját múltja rabja, foglya ne legyen egyetlenegy újságíró sem. Hiszen ha valahol kell tiszta erkölcsiség, ha valahol kell tiszta és egyértelmű autonóm gondolkodásmód, akkor az az újságíróknál kell, akik formálják – erről már beszéltem az imént – a közvéleményt. Mécs Imre képviselő úr tegnap részletesen beszélt arról, hogy milyen hálózati formációk maradnak ki a törvényből. Én most szeretném előrebocsátan i azt, hogy a magam részéről a képviselő úr azon indítványát, amellyel be kívánja emelni az 1. §ban írt körbe a karhatalmi alakulatok által működtetett hálózatokat, támogatni fogom. Valóban igaztalannak és elhibázottnak tartom, ha ez a garnitúra, ez a cso port, akik ráadásul abban az időben, amikor egy tisztítótűzben éghetett volna az ország, akkor, amikor valóban a csend birodalma ült ránk, akkor dolgoztak. Nem tudok azonban egyetérteni Mécs képviselő úr azon indítványával, amely ennek a külső burka tulajd onképpen, hogy a teljes IIIas csoportfőnökségre irányuljon az átvilágítás. Hiszen ebben az esetben azok a hírszerzők, azok a technikai területen dolgozók is beleesnének, akik – hogy milyen cél érdekében, ezen valóban sokat lehet gondolkodni, de – kifejeze tten szakmai, és itt nem politikai szakmára gondolok, munkát végeztek. Ezen törvény célja az, hogy megszabadítsuk a magyar közéletet azoktól az emberektől, aki rabjai, foglyai saját múltjuknak. Még akkor is, ha egy embertelen balszerencse vagy esetleg sajá t gyengeségük árán lettek rabok. Mindebből az következik, hogy nem tudok egyetérteni – elment már – Varga képviselő úr indítványával, és én a magam részéről a nemzetbiztonsági és az alkotmányügyi bizottság azon álláspontját támogatom, amely képviselői indí tványon alapul, hogy aláírás és jelentés, vagy pénzbeli ellenérték szükséges az elmarasztaláshoz, a nyilvánosságra hozatalhoz. Támogatom azonban – és kérem a tisztelt Ház támogatását – a nyilvánosságra hozatal módját illetően beépített módosító javaslat el fogadását tekintve is. Tudom, hogy ez a törvény nem ad szankciót. Egyetlenegy szankciója van, az, hogy nyilvánosságra kerül az a rosszallásunk, hogy ilyen múlttal rendelkező emberek ne üldögéljenek itt. Nem akarom fölsorolni, hátha egy Nessusing lenne, am it bárki, vagy valaki esetleg magára venne. Ne üldögéljenek itt ezek az emberek. Ennek a törvénynek ez az üzenete. Ezért hol kell nyilvánosságra hozni ezt a sorrendet? Ott kell nyilvánosságra hozni ezt a sorrendet, ahol valóban súlya van: a Magyar Közlöny személyi részében és az MTIn keresztül – ki veszi át, mi veszi át, az már másodlagos kérdés – , az MTIt a Kormány e vonatkozásban utasítani tudja. Úgy vélem, ha a tisztelt Ház elfogadja ezt a módosító indítványt a nyilvánosságra hozatal technikáját illető en, akkor a magyar társadalom érzékelni fogja ennek a törvénynek az üzenetét. Azt az üzenetét, hogy senkit sem az elképzelései, a véleménye miatt, de annál inkább a tettei miatt állíthatunk ilyen formában egy "ítélőszék" elé. Köszönöm a figyelmüket. (Taps. ) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Deme Zoltán képviselő úr felszólalásához annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy talán nem jól fejeztem ki magamat korábban, és
