Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
226 Tisztelt államtitk ár asszony! Miként látja ön a legkritikusabb kérdéseket, s noha a légszennyezés károsultjainak támogatása nem a tárca feladata, a mérések hitelessége, az adatok reális értékelése és az abból adódó következtetések időbeni levonása a cselekvő végrehajtás érd ekében már vérbeli és elodázhatatlan környezetvédő, tehát minisztériumi feladat. Várom szíves válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Tarján Lászlóné államtitkár asszonyt, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Tarján Lászlóné környezetv édelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szerencsére szmogriadó elrendelésére eddig nem került sor, és reméljük, hogy nem is alakulnak ki olyan körülmények, amelyek ezt szükségessé tennék. Ha azonban a helyzet indokolja, akkor az illetékes hatóságok nem késlekednek a riadó elrendelésével. Az ezt megalapozó légszennyezettségi adatokat a fővárosban 1991 má rciusa óta világszínvonalú, teljesen automatizált nyolc mérőállomáson, 36 mérőponton mérik. A képviselő úr azon megállapítása, amely szerint a nitrogéndioxidkoncentráció növekszik a főváros légterében, teljesen tényszerű. A regionális imisszióvizsgáló há lózat adatai alapján az átlagértékek 1981hez képest 35%kal nőttek, a normatúllépések száma megkétszereződött ebben az időszakban. A mért értékek azonban sem a nitrogénoxidoknál, sem más komponenseknél nem érték el a szmogriadó alsó határértékét. Nitrogé ndioxid tekintetében rövid időre fordult csak elő magas érték, a riadó elrendeléséhez azonban a nyugati országokhoz hasonlóan Magyarországon is legalább három órán keresztül kell elérni a szabványban rögzített szintet. Az azonban tény, hogy a főváros nitr ogéndioxidszennyezettsége jelenti a legfontosabb problémát. Ennek oka jellemzően a közlekedés. Az ipar szerepe évek óta csökken, napjainkban már nem meghatározó. A város légszennyezettségi állapotának javítására a szmogriadó bevezetése azonban csak tünet i kezelést jelenthetne. Az általános helyzet jobbá tételére hoszszabb távú intézkedések szükségesek. Ennek érdekében fogadta el a Kormány a levegőtisztaságvédelmi ágazatközi intézkedési programot az 1994 – 98 közötti időszakra. A program a szennyezett térsé gek levegőminőségének javításához meghatározza a feladatokat. Szeretném azonban megemlíteni és aláhúzni, hogy eddig is történtek intézkedések és születtek eredmények. Hadd utaljak itt a zöldkártyabevezetésre, amiről ön is szólt, a kétütemű motorral rendel kező gépkocsik fokozatos kivonására a közúti szolgáltatás területéről, a vám- és adókedvezményekre, amelyek a katalizátoros gépjárművek behozatalát preferálják, ólomszűrők felszerelésére, a benzin ólomtartalmának csökkentésére, az ólmozatlan benzin részará nyának növekedésére. Ugyancsak el kell mondjam, hogy pénzügyi alap jött létre az emisszió csökkentésére, és ebből, ennek keretében mintegy 1000 autóbusz átalakítására is sor került. A közlekedési emissziók csökkentésére az üzemanyagok környezetvédelmi term ékdíjából tervezzük a katalizátorok utólagos felszerelését, sajnos azonban, teljes egészében nem elégséges ez az összeg. Egyetértek azzal is, amit ön említett, hogy a zöldkártyarendszerre vonatkozó előírások betartása az autósok részéről nem teljesen megny ugtató, annak ellenére, hogy a rendőrség ellenőrzi a zöldkártya érvényességét, és a helyszíni bírságolás során feljelentést tesz és büntetéseket is kiszab. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Kidolgozás alatt van a levegőtisztaságvédelem új jogi szabályozás a, és a tartós bírságfizetést majd akkor tudjuk tulajdonképpen visszavonni vagy csökkenteni, hogyha a szennyező technológiát a hatóság moratóriumi időszakkal leállítja.