Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
219 legyenek kötelesek első részletként egy összegben megfizetni. Garanciát kell arra is ad ni, hogy a 25 évi részletfizetési kedvezmény mellett az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó vételárhátralékot havonta, egyenlő részletekben fizethessék meg az állampolgárok. Ezek a rendelkezések szolgálnák a minimális társadalmi igazságosságot. El kell fogadnunk viszont azt, hogy a vételárhátralékot az önkormányzati vagyonvesztés elkerülése érdekében maximum a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat terhelje. Ezzel szemben, megítélésünk szerint, ebben a kérdésben az államnak is szerepet kellene vá llalnia, oly módon, hogy az állampolgárok kamatterheiből kamattámogatással részt vállaljon. Bízunk azonban abban is, hogy az önkormányzatok, mint eddig is tették, bölcsen fognak dönteni és a vételárhátralékra a jegybanki alapkamatnál lényegesen alacsonyabb kamatot fognak kikötni. Örömteli számunkra: a forgalmi érték megállapítása körében kötelező elemként került a tervezetbe, hogy a forgalmi érték megállapításánál figyelembe kell venni a lakottság tényét is. Erről már képviselőtársaim is szóltak, hiszen a k orábbi szabályozás szerint ezt 50%ban határozta meg a törvény. Mi úgy gondoljuk, hogy ez tulajdonképpen ennek a rendelkezésnek a fenntartását jelenti. Öröm volt az is, hogy ezen kívül a lakások, illetve az épületek műszaki állapota is bekerült a törvényja vaslatba – ez utóbbinak a törvényi szabályozását alátámasztja például a nemrégiben történt Ó utcai tragédia. Ez a rendelkezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az épületek és a lakások műszaki állapotát meg kell vizsgálni, és annak eredményéről az önkormányz atoknak majd a vevőket tájékoztatni kell. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat változatlanul úgy rendelkezik, hogy a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételt vissza kell forgatni a lakásszférába, oly módon, hogy ezeket az összegeket az önkormány zat elkülöníti az egyéb bevételeiből, és csak az önkormányzati tulajdonú lakások felújításához vagy új lakás építésére lehet felhasználni. Természetesen ugyanez a rendelkezés vonatkozik az állami tulajdonú lakásokra is. A főváros vonatkozásában is változat lan a szabályozás: eszerint a kerületeknél jelentkező bevétel 50%át a fővárosnál létrehozott elkülönített alapba kell befizetni, és onnan ez az összeg kizárólag felújítási célokra, pályázat útján kerülhet vissza a kerületekhez. Ebben a kérdéskörben el tud juk fogadni, hogy a lakásokból befolyó vételár teljes egészében visszaforgatásra kerüljön, felújításra és új lakás építésére. Nem fogadható el viszont a fővárosi szabályozás vonatkozásában, hogy a kerületektől elvont és befolyt vételár 50%a a fővárostól c sak felújítás céljára igényelhető vissza. Megítélésünk szerint a nagymértékű lakáshiányra tekintettel lehetővé kell tenni, hogy a kerületek új lakás építése céljából is pályázzanak és visszaigényelhessenek a befizetett összegből. A helyiségek értékesítéséb ől származó bevétel teljes elvonásával sem tudunk egyetérteni. Ez a rendelkezés ugyanis arra fogja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy a helyiségeiket ne idegenítsék el, hiszen az elidegenítésből befolyó összeggel az önkormányzatok szabadon nem rendelkezh etnek. Ha ezeket a helyiségeket nem adják el, jelentős bérletidíjbevétel felett szabadon tudnak rendelkezni. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy gondolja, hogy bár nagyon fontos cél a lakásfelújítás és a lakásépítés kiemelt támogatása, a vállalkozói érdeke ket is képviselni kell, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a vállalkozók lehetőséget kapnak arra, hogy a törvényben biztosított elővásárlási joguk alapján az általuk bérelt helyiségek részükre elidegenítésre kerüljenek. Tisztelt képviselőtársaim! A törvény javaslat ezeken a fő kérdéseken kívül még további pontosításokat tartalmaz az eredeti törvényhez képest. Ezekkel a pontosításokkal túlnyomó részben egyetértünk. (13.10) Az általunk előterjesztett módosító indítványok az általam elmondottakat fogják tükrözn i. Nagyon bízom abban, hogy a koalíciós pártok képviselőinek túlnyomó része partner lesz abban a törekvésünkben, hogy az alkotmánysértés után csalódott állampolgárok érdekeinek megfelelő döntést
