Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PETRENKÓ JÁNOS (független)
163 szakmailag illetékes és hozzáértő, így az ő bevonása a jegyző, illetve főjegyző munkáját szakmailag nagyban elősegítené. A gazdasági kamara ellenőrző funkciójának kiterjesztése a nem tanulószerződés útján történő gyakorlati képzésre annál is inkább indokolt, mert meggyőződésem, hogy a munkáltatók nem fognak tömegesen tanulószerződést kötni, hanem a számukra sokkal kedvezőbb képzési módot fogják választani. Ugyanis melyik munkáltató lesz vajon saját maga ellensége, hogy tanuló szerződést kössön a tanulóval, ha nem muszáj? Mert ebben az esetben magára szabadítja a Gazdasági Kamarát mint ellenőrző szervet, ezenkívül ez esetben pénzbeli juttatást is kell fizetnie a tanulónak, míg ha nem köt tanulószerződést, akkor egy fillért sem, s így ingyen munkaerőhöz jut, hiszen a jelenlegi ösztöndíjrendszer megszűnik. (18.20) Tisztelt Ház! Módosító indítványaimban végül a szakképzési törvény idevonatkozó paragrafusainak megváltoztatására teszek javaslatot. A szakképzési törvény szerint ugyanis a tanulószerződés bevezetésére a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálybalépését követő tanévben kerülhet sor. Jelen esetben tehát már az 1994 – 95ös tanévben is. Ez viszont képtelenség, mert így nem lehet eleget tenni a szakképzési törvény azon előírás ainak, melyek szerint a gazdálkodószervezetnek a tanulószerződéskötési szándékot az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelenteni a Gazdasági Kamarának. De ebben az esetben a tanulószerződés nyilvántartása és felügyelete sem lenne biztosít va 1994. szeptember 1jén, hiszen a gazdasági kamarai törvénytervezet szerint a területi kamaráknak 1994. szeptember 30ig, az országos gazdasági kamaráknak pedig december 31éig kell megalakulniuk. Ezért módosító indítványaimban a tanulószerződés bevezeté si határidejének megváltoztatására teszek javaslatot. Tisztelt képviselőtársak! Az általam elmondott indokok alapján kérem, hogy támogassák módosító indítványaimat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kö vetkezik Petrenkó János, független képviselő úr! Felszólaló: Petrenkó János (független) PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múltkor már egy pár gondolatot elmondtam a magyar kamarai törvény és az állami kamara létrehozásáról, a p iacgazdaság elhanyagolásáról és azokról a gondolatokról, amelyek végeredményben 1990ben a többpárti Parlamentben megfogalmazódtak, hogy nekünk egy piacgazdaságot kell építeni, és közben elfelejtették annak a gondolatvilágát s hatásait megvizsgálni s elind ítottak egy olyan folyamatot, amikor állami kamaráknak, állami alkalmazottaknak a bebetonozását célozták meg. Az elmúlt 1520 év komoly szereplői most olyan pozícióba tudnak kerülni, amit nem hiszem, hogy az 1994 utáni piacgazdaság – vagy már a mostani pia cgazdaság is – el tud tűrni. Nagyon furcsának tartom, hogy a Magyar Gazdasági Kamara, ami, úgy tudom, nem elnyomott kamara jelen pillanatban és nincs illegalitásban, nem tudta betölteni rendeltetését a magyar gazdaságban. Mert ha be tudta volna tölteni, ak kor jelen pillanatban az ipar nem 4050%kal lenne alacsonyabb termelési szinten, a mezőgazdaság nem lenne ilyen és sorolhatnám tovább. Tehát gyakorlatilag egy olyan kamara működik nem messze tőlünk – a Parlament mellett – , aminek a vezérkara és az egész s zervezete alkalmatlan a magyar gazdaság kovászának. Most erre ragyogó törvényeket hoztak a gazdasági bizottság komoly szakértői, és azt hiszem, ez elég nagy kritikája a magyar gazdaságnak és a magyar gazdaság működése lehetőségeinek. Nem tudom, kinek volt az alapötlete, hogy ezeket a törvényeket ebbe az irányba kell terelni és nem a piac, a teljesítménycentrikusságot akarjuk megoldani, hanem pont azt, hogy hogyan lehet
