Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
160 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem önöket, kíváne valaki a vitában felszólalni? Előzetesen senki nem jelentkezett felszólalásra. Seszták László képviselő úr következik a Kereszténydemokrata Néppártból. Felszólaló: Ses zták László (KDNP) SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, hogy felszólalásom sem lesz hoszszabb, mint az előterjesztés. Amikor a kárpótlásról szóló törvény a Ház asztalán feküdt, akkor a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója létrehozott egy bizottságot, amelynek az volt a célja, hogy ezzel a törvénnyel kapcsolatban észrevételeit megtegye. Ennek a bizottságnak jómagam is tagja voltam, és akkor tőlünk származott az az ötlet, hogy a hazai kárpótlási jegyeket életjáradékra lehessen átváltani, ko nvertálni. Örömünkre ezt a Ház nagy többsége megszavazta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat vagy módosítás ezt az elképzelést gondolja és fejleszti tovább, mert kiterjeszti a határainkon túl élő azon magyarokra, akik kárpótlásban részesülnek. Mint ahogy az előterjesztő államtitkár úr is mondta, ez elsősorban nem a NyugatEurópában élő kárpótlásra jogosultaknak tesz gesztust, hanem a határainkon túl élő erdélyi, bácskai vagy felvidéki magyaroknak nyújt segítséget. Hiszen könynyen belátható, hogy vannak olyan ok, akik azért, mert már idősek, vagy azért, mert a magyar gazdasági életben nem rendelkeznek kellő jártassággal, nem tudnak a kárpótlási jegyekkel mit kezdeni. Ez a törvénymódosítás lehetővé teszi számukra, hogy kárpótlási jegyeik ellenében az általuk meg határozott pénzintézetnél folyószámlát nyissanak, és az itt letétbe helyezett összegeket – Magyarországra látogatva – megfelelően élvezni tudják, fel tudják azt használni. Ez az egyik dolog, amiért a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja ezt a módosítást. A másik dolog pedig az, hogy bezár egy kiskaput. Mendemondák és legendák keringenek arról, hogy ügyes emberek kiutazva Erdélybe, ott bagóért, potom pénzért felvásárolták a kárpótlási jegyeket, és itthon busás hasznot vágtak zsebre. Ennek a két oknak a kapc sán mind a KDNP frakciója nevében, mind a magam nevében kérem a tisztelt Házat, hogy minél gyorsabban és hamarabb szavazzuk meg a törvényt. Köszönöm a türelmüket. (Kis taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Balás István képviselő úr, piacpárti képviselő. Felszólaló: Dr. Balás István (Magyar Piacpárt) BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Amikor 1992 májusában elfogadtuk az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul m egfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt, a törvény legutolsó rendelkezései között szerepel a következő előírás: az a személy, aki olyan bűncselekménynek esett áldozatul, amellyel kapcsolatban az állam elmulasztotta érvényesíteni a büntetőigényét, külön t örvény alapján lesz kárpótlásra jogosult. A törvény előírta, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely erre vonatkozik, a Kormánynak kell beterjesztenie 1992. november 30ig. Sajnálattal kell megállapítani, hogy bár ez a határidő azóta "busásan" letelt – majdnem másfél év telt el azóta – , ez a törvényjavaslat még nem került a Ház elé. Annál is inkább sajnálatos ez, mert Országgyűlésünk legelső törvényében törvénybe iktatta az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét, és most, 1994 elején még mindig ott tartu nk, hogy bár a nyomozások már megindulnak lassan az 1956os őszi tömegmészárlások, sortüzek ügyében, az itt elhunytak hozzátartozói a mai napig semmilyen törvény alapján nem kapnak kárpótlást. (18.10)
