Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 7. csütörtök, tavaszi ülésszak 21. nap (378.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1562 Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó kormá nyjavaslat feletti szavazást a tisztelt Ház megkezdené, engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig kitérjek a beérkezett módosító indítványok értékelésére, és ezekkel kapcsolatosan néhány jelentősebb kérdésben kifejtsem a Kormány álláspontját. Mint ismeret es, a törvényjavaslat alapvető célja kettős volt. Egyrészt az önállósulási törekvések elősegítése akként, hogy a szövetkezeti státusváltozások meglehetősen szigorú szabályait enyhítse, másrészt pedig a kívülálló üzletrésztulajdonosok helyzetének, a szövet kezet szervezeti, önkormányzati életében való részvétel lehetőségeinek javítása. E kettős cél megvalósításától csak látszólag különül el a szövetkezeti törvényben a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó önálló fejezet beiktatására való törekvés, hiszen e különös szabályok sem céloznak mást, mint a státusváltozásokkal összefüggő merev szabályok oldását. Megállapítható, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosokra vonatkozó kormányelképzeléseket a képviselő urak és hölgyek is helyénvalónak találták, mivel e sz abályjavaslatokkal kapcsolatosan módosító indítvány jóformán nem is érkezett. Ugyanez mondható el a szövetkezeti törvény egyes hibáit vagy hiányosságait megszüntető javaslatokra is, mint például a fel nem osztható alap vagy az eredménytartalék képzésére vo natkozó szabályok hatályon kívül helyezése. Más a helyzet viszont a szövetkezet szétválására vonatkozó szabályok körül. A módosító indítványok egyrészt a közgyűlési szavazatarányokat kívánták megváltoztatni a jelen lévő tagok kétharmadára, illetőleg egysze rű szótöbbségére. Ezek közül azokat a javaslatokat támogattuk, amelyek a szétválással kapcsolatos közgyűlési határozathoz a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatát tartották szükségesnek. Volt olyan javaslat is, amely magát a szétválási procedúrát kívánt a megváltoztatni akként, hogy már a szétválást előkészítő közgyűlésen kötelezzék el a tagok magukat a szétválás mellett, és a második közgyűlésen már csak vagyoni kérdésekben döntsenek. Ezt a javaslatot azért nem fogadtuk el, mert álláspontunk szerint a sz étválással kapcsolatos döntés nem hozható meg a szövetkezet vagyoni helyzetének teljes körű ismerete, a vagyonmegosztási javaslat kellő mérlegelése, a jogutódlási kérdésekben való megállapodások ismerete nélkül. Ezek csupán a leglényegesebb kérdések a vagy onmegosztási procedúrában. Tisztelt Országgyűlés! Ami a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó, általánostól eltérő szabályozást illeti, a Kormány két változatot is terjesztett a Parlament elé. Az első lényege – és ez a törvényjavaslatban A változatként s zerepel – az, hogy a szétválással kapcsolatos vagyonmegosztás kérdésében, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása tárgyában meghozandó döntésekhez a tagok üzletrészarányos, vagy ahogyan elterjedt; vagyonarányos szavaz atát írta elő, míg a B változat ezzel ellentétben az egy tag – egy szavazat elvére alapítva szabályozná a kérdést. A Kormány e kérdéskörben a B változat elfogadását javasolja. Mindkét változatban szerepel az a lehetőség, amely alapján mintegy alanyi jogon illetné meg a több településen gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjait a szétválás joga. Ezt a javaslatot sem kifogásolta alapvetően módosító indítvány. Elfogadtunk minden olyan javaslatot, amely a törvény szövegét egyértelműbb é, pontosabbá, világosabbá és magyarabbá tette. Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az érdekképviseleti szervek által a törvényjavaslathoz fűzött álláspontokról. A törvényjavaslat előkészítése során mindvégig bevontuk a szövetkezeti érdekkép viseleti szerveket a munkálatokba, ami azt jelenti, hogy egyrészt mindvégig ismerték, hogy a törvényjavaslatban mi szerepel, s minden egyes alkalommal, amikor egyeztetésre került sor, szóban is, írásban is kifejtették véleményüket. Sőt, tudomásom van arról is, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács levélben fordult a házelnök úrhoz is és a mezőgazdasági bizottság elnökéhez is, amelyben részletesen kifejtették
